A magyar nóta fővárosa lehet Kunszentmiklós

Második alkalommal rendezte meg a nótaénekesek országos találkozóját a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete. A rendezvényen hazánk nagyon sok kisebb-nagyobb települése nótásai képviseltették magukat.

– Évtizedes barátság fűz Bődi Szabolcshoz, Kunszentmiklós korábbi polgármesteréhez. Meghívásának eleget téve, mint akkori operaénekes, nótaénekes vállaltam a zsűrielnöki tisztet a Puszta Hangja Egyesület versenyén. A rendezvényt követően a városvezető a település határában álló Három betyár fogadót mutatta meg nekem, mert tudta, hogy csábít az itteni természetes élet, a kertészet, a gyógynövények is.

Fővárosiként szinte azonnal beleszerettem a csendes alföldi városba, a tájba, és a fogadó hangulata is magával ragadott. Itt maradtam

– vázolta a kezdeményezés részleteit Éliás Tibor, a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete elnöke.

Mint mondta, két éve, mikor őt érte a megtiszteltetés, hogy megválasztották a Magyar Nótaszerzők és Énekesek Országos Egyesülete elnökének, akkor jutott arra az elhatározásra, hogy Kunszentmiklós- Bodakútra, a tanyájára hívja meg az első országos nótaklub találkozóra nótakedvelő barátait. Ki a tanyája ez a nyárfás? címmel tartott rendezvény sikerén felbuzdulva nem volt kérdéses számára a folytatás.

Az idei rendezvény népszerűségét mutatta, hogy telt ház előtt léptek fel a nótaklubok, majd estefelé a sztár énekesek. A nap folyamán több, mint háromszáz ízig-vérig nótás lépett fel, vagy hallgatta a változatos, népszerű magyar nótákat a régi művelődési ház, majd az esti gálán a városháza előtt felállított színpadon. A „nótásnap” hangulata magáért beszélt, hiszen a közönség szinte egész nap együtt énekelte az előadókkal a közismert dalokat.

– A magyar nóta zenei kultúránk egyik alapköve. Ezt a műfajt meg kell őrizni és tovább adni, mert az identitásunk része. Sajnos a magyar nóta kihalóban van, mert hagyjuk kihalni. Megítélésem szerint két-három generáció és nem lesz, aki művelje.

A magyar nóta nem tűrést akar, hanem támogatást.

Egyesületünk azon dolgozik, hogy megállítsa ezt a folyamatot. Az országban helyi gócokat építünk ki, ahol egy-egy felkért megbízottunk vállalja, hogy kisebb nótaköröket összefogva próbál iskolákat összehozni, rendezvényeket szervezni, illetve megoldást találni gondjaikra – hangsúlyozta Éliás Tibor.

Hozzátette továbbá: sajnálatos tény az is, hogy más művészeti ágakkal ellentétben, a magyar nóta művelői nem részesülnek központi támogatásban. Utánpótlás alig van, a fiatal zenészek inkább más műfajok felé orientálódnak vagy külföldön találják meg számításaikat. – Kérdem én, hogy pár évtized után ki fog itt magyar nótát énekelni, ha nem lesz itt zenész, énekes? Ennek ellenére azt gondolom, nincs még minden veszve. Jó példa erre a nótaklubok találkozója, amit jövőre ugyancsak itt rendezünk meg, bízva abban, hogy Kunszentmiklóst a magyar nóta fővárosává tehetjük – fogalmazott.