A játékosság hatja át Orosz István műveit

Orosz István grafikusművész, animációsfilm-készítő munkáiból nyílt tárlat a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) kísérőrendezvényeként a Bozsó Gyűjteményben csütörtökön. Orosz István Kossuth-díjas képzőművész, a Nemzet Művésze. A kecskeméti származású alkotó a Magyar Iparművészeti Főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1975-ben. A hetvenes évek második felében díszleteket tervezett, majd animációs filmeket kezdett készíteni a Pannónia Filmstúdióban, illetve a Kecskemétfilm műtermeiben.

Az animációsfilm- készítés mellett alkalmazott grafikával pályája kezdete óta foglalkozik és plakátjairól is ismert. Ikonikus alkotása a Tovariscsi, konyec című rendszerváltó plakátja. Munkáit művészettörténeti utalások és a rá jellemző játékosság szövik át. Alkotásaival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon, filmfesztiválokon és elméleti szimpóziumokon. Tagjai közé választotta az Alliance Graphique Internationale, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, valamint a Magyar Művészeti Akadémia. A Kossuth-díjat 2011-ben, a Prima-díjat 2013-ban vehette át és 2018-tól a Nemzet Művésze. A Bozsó Gyűjteményben grafikái és deszkákból létrehozott, optikai illúziót felhasználó, térhatású, úgynevezett deszkametriái tekinthetők meg. Orosz István 1984 óta használja az Odüsszeiából kölcsönzött Utisz művésznevet (melynek jelentése Senki), melyet előtte ugyancsak álnévként Odüsszeusz használt a küklopsz elleni affér alkalmából, mely köztudottan a szörny szemevilágába került. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz vizuális illúziókat használó művészete egyfajta támadás a szem ellen.

A kiállítást dr. Szecskay András, a Bozsó Gyűjtemény Alapítvány kurátora, a művész barátja nyitotta meg. Személyes hangvételű köszöntőjében a múltba tekintett, felidézte a közös iskolás évek emlékeit, majd a művész érdemeit méltatta – nem csak a grafikusét, hanem a több regényt jegyző írót is bemutatta.

A megnyitó után Orosz István tartott tárlatvezetést. A kiállítótér egyik falán rinocéroszos képei tekinthetők meg, melyekről elmondta, hogy a grafikusok számára alapvetések Albrecht Dürer 1515-ös első rinocérosz ábrázolása óta. Dürer úgy ábrázolta szinte teljes pontossággal az orrszarvút, hogy előtte még sosem látta, csupán egy lisszaboni barátja leírására támaszkodott. Ezután évszázadokon keresztül a rinocérosz ábrázolások etalonja lett a rajz.

Sarokház című műve optikai illúzión alapul. Egy házsarok a szemlélőtől függően nyitott vagy zárt képet, udvart vagy sarkot mutat. A különleges deszkametriák története, hogy budakeszi otthonában tetőcserét végeztek 10 éve, amiből sok tetőléc megmaradt, melyek a különböző időjárási hatások következtében megbarnultak, elfeketedtek és ezekből, illetve az új fehér lécekből alkotta meg a térhatású, de valójában kétdimenziós munkákat. Ugyanez az illúzió határozza meg a kiállítás grafikáinak javát. Több alkotásában is szerepelnek könyvek, melyek gerincén a kutató szem neveket fedezhet fel. Ezek azon művészek nevei, melyek az alkotó számára fontosak.

A kiállítás október 17-ig látogatható csütörtöktől vasárnapig 10 és 17 óra között.