Újabb előadást kínál az irodalombarátoknak a megyei könyvtár

Sok más XX. századi alkotóhoz hasonlóan az 1950-es években Pilinszky János is hallgatásra ítéltetett formabontó lírája miatt. Noha nemzetközi viszonylatban saját korában is voltak sikerei, idehaza csak 1981-es halálát követően örvend igazán nagy népszerűségnek.

Költői világát néhány jellegzetes megnyilatkozásán, verseiben használt motívumokon és líraértelmezésén keresztül mutatja be dr. Sebők Melinda irodalomtörténész a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában.

Pilinszky Jánost még egészen fiatalkorában terelte a költészet útjára Ady Endre egyik, az önképzőkörben felolvasott verse.

Ugyanolyan, ha nem nagyobb hatást tett rá több nyugatos generáció tagja is, többek között a biblikus lírájáról ismert Babits Mihály vagy, a sokak szerint megkerülhetetlen költő, József Attila is.

Pilinszky legtöbb versében az elidegenített táj és a magányos ember szorongásai figyelhetők meg, amelyek a háborús szörnyűségek átélését követően még inkább felerősödtek, költeményei egyre szikárabbá, lecsupaszítottabbá, röviddé váltak, melyben a metaforák még inkább elvontak, többértelműek lettek. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar Modern Magyar Irodalomtudományi Tanszékének egyetemi docense, dr. Sebők Melinda előadásában Pilinszky verseinek elemzésén keresztül mutatja be lírája alakulástörténetét, melynek alapproblémája mindig is a meg nem értés, az elhallgatás és a végső csönd volt.

Az előadás pénteken 17 órától tekinthető meg először a könyvtár honlapján, a www.bacstudastar.hu oldalon. A beszélgetés a későbbiekben is bármikor meghallgatható.