A világhálón is népszerűsítik Tiringer Ferenc alkotásait

Korábban már hírt adtunk arról, hogy Kriston-Vízi József főmuzeológus, Podmaniczky-díjas örökségvédő szerkesztésében készül a Tiringer Album, mely korabeli és napjainkban készült friss fotók sokaságával az életét felidézve állít emléket Kecskemét egyik legismertebb iparos és egyben művészmesterének, Tiringer Ferencnek. Az 1875–1947 között élt aranykoszorús kovácsmester munkái ma is Kecskemét számos emblematikus épületét díszítik. A kötet elkészült, de a járványhelyzet miatt nem tudtak a szerzők könyvbemutatót tartani, így arra kértük Dömötör Tibor Attilát, az egyik szerzőt, hogy meséljen róla.

– Az album elkészítésének ötlete három évvel ezelőtt merült fel. A Facebookon, a Kecskemét múltja és jelene közösség tagjaként közel ezer, Tiringert érintő képet posztoltam. Egy idő után megérett az idő arra, hogy saját közösséget hozzak létre a Tiringer-emlékeknek, így született meg az Album Tiringer Ferenc Műhelyének alkotásaiból elnevezésű csoportom – elevenítette fel a kezdeteket Dömötör Tibor Attila szerző, aki a civil életben aranydiplomás gépészmérnök.

2019 végén, Horváth Zoltán gyűjtő Tiringeres képes levelezőlapokat adott ki, amelyek Benedek György fotói alapján készültek. Ekkor jött Kriston-Vízi Józseftől az az ötlet, hogy legyen belőle album. A történethez hozzátartozik, hogy 15 évvel ezelőtt Tiringer Ferenc egyik dédunokája, Füléné Gábor Ildikó, a Piarista iskola tanárnője már elkezdte kutatni a kecskeméti iparosok, így dédapja történetét is. A nyolcvanas években pedig a kecskeméti Bánszky Pál művészettörténész tanulmányt írt Tiringer Ferencről. A most, a Kecskeméti Városszépítő Egyesület által kiadott könyvet Dömötör Tibor Attila és Benedek György írta, de felhasználták forrásként a Bánszky-anyagot is.

– 1968-ban költöztem Kecskemétre. Nagyon megszerettem a várost, az építészeti és ipari értékeivel együtt. Tiringer kapcsán felfigyeltem a néhány éve elhunyt Leviczky József Volt egyszer egy Gáspár András utca dolgozatára, akinek volt még felvétele a régi fürdő kapujáról is, melynek kovácsolt munkáit szintén Tiringer alkotta meg. A Don-kanyarban lévő épületet később lebontották, de a kapu nem veszett el, a mai Hotel Három Gúnár épületegyüttesét díszíti – tette hozzá a szerző, majd elárulta, miért is fontos számára a Tiringer-örökség továbbvitele.

– Tiringer Ferenc munkái gyönyörűek. Egyediek, s mégis kissorozatban ismételte saját motívumait. Ő még csak kovácshegesztette, „hiccelte” a vasat, melyet ma már nem, vagy nagyon ritkán alkalmaznak. Két stílusirányzatot is vitt. Az első időszakában szecessziós stílusban alkotott, például a Mende Valér által tervezett épületeknél, ilyen munkái láthatók a Nagypostánál vagy az Újkollégiumnál. Utána jött a neobarokk stílusa, mely sokkal hosszabb ideig volt meghatározó munkásságában. Jól példázza ezt a Barátok templomának három kapuja. Munkáiból látható a környező településeken, így Nagykőrösön is. Az én kedvenc Tiringer rácskapum a járásbíróság főbejárata, de tisztelem a ma már Nagykőrösön található, Füléné Gábor Ildikó dédunokájánál beépített kilincset és zárcímet is – jegyezte meg.

A könyv nagyon jó fogadtatásban részesült a Kecskemét múltját szeretők és kutatók körében. Felmerül a kérdés, várható-e folytatás.

– Könyv formájában nem lesz újabb kötet. A világhálón azonban szeretnénk egy új formában folytatni a történetét, a történelmi, műszaki kalandozást. Benedek Györggyel közösen úgy tervezzük, hogy egy YouTube formának megfelelő folytatást hozunk létre, ahol influencerként tovább lubickolhatunk Tiringer Ferenc munkásságában. Bízunk benne, hogy a kecskeméti közönségen túl a világ számos pontjáról tovább csatlakoznak hozzánk, hiszen Tiringer ma már különlegesnek mondható technikája iránt eddig is több szakember érdeklődött Romániától Amerikán és Ausztrálián át Mexikóig. Ráadásul Tiringer történetét még le sem zártuk, hiszen újabb és újabb munkáira is rábukkanunk, többek között dr. Farkas Gábor Ybl-díjas építész jóvoltából – tette hozzá.