Alkotásai száz év után is láthatók

Száznegyvenöt évvel ezelőtt született Tiringer Ferenc aranykoszorús műlakatos, akinek munkái ma is ékesítik Kecskemét emblematikus épületeit. A munkásságát bemutató, hamarosan megjelenő könyv mintegy kétszáz színes képet tartalmaz legjelentősebb alko­tásairól.

A könyv története 15 évvel ezelőttre tekint vissza, amikor is Tiringer Ferenc egyik dédunokája, Füléné Gábor Ildikó, a Piarista iskola tanárnője elkezdte kutatni a kecskeméti iparosok, így dédapja történetét is. Két évvel ezelőtt a közösségi médiában alakult egy olyan kecskeméti helytörténeti csoport, melynek tagjai egy idő után már egy könyv megjelenését kezdték tervezni. A részletekről a könyv szerkesztője, dr. Kriston-Vízi József főmuzeológus, Podmaniczky-díjas örökségvédő mesélt.

– A kötet a szakmai hitelesség érdekében egyfelől épített a 2015-ben elhunyt dr. Bánszky Pál művészettörténész, nyugalmazott múzeumigazgató, az MMA egykori tagjának nagyszerű, 1985-ös tanulmányára, melyet szöveghűen, ám ahol szükségesnek mutatkozott, kritikai megjegyzéssel ellátva közlünk. Rajta kívül a kötet támaszkodik a Füléné Gábor Ildikó által folytatott igen komoly Duna–Tisza közi ipartörténeti kutatásokra és feldolgozásokra is. Hozzájuk kapcsolódott egy mintegy harminc főből álló lokálpatrióta csoport, melynek tagjai évek óta szorgalmasan gyűjtik és kutatják a hely-, kézműves- és mesterségtörténeti dokumentumokat, tárgyi emlékeket. Ezen munkát, s az ezt segítő számos örökségsétát Dömötör Tibor Attila fogta össze. Az albummá fejlesztés és a vizuális arculat Benedek György művészeti vezetésének köszönhető. Munkájukat mindannyian a váratlanul ránk tört vírusveszély ideje alatt is állhatatos szorgalommal végezték, hogy sokaknak mielőbb öröme teljen a könyvben – jegyezte meg a szerkesztő.

– Nagy örömünkre a Kecskeméti Városszépítő Egyesület kiadói védnökséget vállalt, s mellettük jelentősebb támogatást eddig a Bácsvíz és a Kecskeméti Ipartestület ajánlott fel – tette hozzá.

Tiringer Ferenc munkássága messze túlmutatott Kecskeméten, a térség és a határainkon túli területek épületeinek arculatát magas fokon alakította.

– A mester egy sárbogárdi nagycsaládba született, majd kovácsnak állt. Európai vándorlásai, szakmai tanulmányútjai, állandó önképző, majd oktatói munkája során, az 1900-as évek elején felesége, a jó nevű Székely iparos család leánya révén költözött Kecskemétre. Műhelyében sok segédet és inast foglalkoztatott elhivatott gyermekei mellett, akiket maga tanított és taníttatott a mesterségre. 1947-ben bekövetkezett haláláig rengeteg munkát készített Kecskemétre, melyek sokasága még ma is látható. Az egyik legismertebbek a Barátok templomának kovácsoltvas kapui, de az ő keze munkáját dicséri az Újkollégium összes kovácsoltvas munkája, a piarista templom, rendház kapuzata, s belső komfortelemei, a Katona József Gimnázium külső-­belső fémmunkái, az evangélikus templom díszes kovácsolt munkái és a református templom díszei. Az egykori, Don-kanyarnál lévő Katona József fürdő kapuját muzeológusaink mentették meg, ez jelenleg a Három Gúnár Hotel gazdasági bejáratánál látható. Mindezek mellett nagyon sok polgári házon található Tiringer-kapu vagy -díszítmény, például a Nagykőrösi, a Csongrádi, a László Károly, a Batthyány utcában, valamint a Rákóczi úton. Temetők, családi sírboltok máig őrzött művészi megoldásai szintén már a helyi épített örökség jellegzetes részéivé váltak. Tudását és szépérzékét német és francia nyelvű katalógusaiban világszerte ajánlott míves szobadíszeinek kollekciója jelezte. Szakmai elismertségét mutatja, hogy a két világháború között a Magyar Posta Tiringert bízta meg a postahivatalok esztétikus, de egyben biztonsági ajtóinak elkészítésére, mely igen nagy bizalmat jelentett abban az időben – sorolta Kriston-Vízi József.

A könyvben Kecskemét, a térség, valamint a két háború közötti Budapest és Közép-Európa épületeinek külsejét és belső tereit díszítő, azoknak a szépség mellett változatos formát nyújtó megoldásait láthatja, szemlélheti élvezettel az olvasó. – Bízunk benne: a jelen és a közeli jövő építtetői maguk is merítenek a könyvben látható mesteri, magyaros és míves díszítményekből maguk és környezetük gyönyörűségére! – mondta végül Kriston-Vízi József.