Online mutatják be az eddig rejtve maradt népi értékeket

A Népi Iparművészeti Gyűjtemény bár zárva tart, a munkatársak a mindennapi feladatok mellett azon is dolgoznak, hogy látogatóik a járványhelyzet alatt se maradjanak kulturális csemegék nélkül, maradjon velük aktív a kapcsolat.

– A múzeum célja és küldetése nem változott, csak most más módon, az online térben közvetítjük az általunk gyűjtött és bemutatott kulturális javakat. Facebook-oldalunkon több sorozatot indítottunk el, melyek keretében szinte napi rendszerességgel új tartalmakkal jelentkezünk – hangsúlyozta Kriskóné Dávid Mária, a gyűjtemény vezetője.

Népszerű a Bognár Gabriella néprajzkutató munkatársunk által gondozott Népi kalendárium elnevezésű sorozat, mely lehetőséget ad, hogy a közönségük az aktuális jeles napokról és a hozzá kapcsolódó népszokásokról színes képet kapjon értékes, archív fotókkal illuszt­rálva.

– Az elmúlt hetekben bemutattuk a húsvét ünnepkörét, időrendben a virágvasárnapot, nagypénteket, húsvéthétfőt, a komatálról és a barátság jeleként ismert fehérvasárnapot, valamint a Szent György-napot. Májusban a sort folytatjuk a májusfával és a pünkösddel – jegyezte meg.

A Múzeum titkai című sorozatban a múzeum gyűjteményéből adnak közre egy-egy tárgyat és annak leírását, funkcióját, motívumait, melyek ezáltal közelebbről megismerhetők, illetve bemutatják a tárgy alkotóját is.

– Az állandó kiállításaink néhány, kiemelkedő alkotását tártuk az érdeklődők elé az elmúlt hetekben. Például az ácsolt ládát, a koronás csalikorsót, vagy éppen a gömöri csomós hímzést. Utóbbit a néhány hónapja elhunyt Varga Ferencné Ilonka készítette. A tervek szerint a következő hetekben a raktárban őrzött tárgyakból is bemutatunk néhányat, melyeket a közönségünk eddig nem láthatott – árulta el az intézmény vezetője.

A Dédanyáink tudása című sorozatban a hagyományos népi tudással, technikákkal, praktikákkal és mesterségekkel ismerkedhetnek meg az olva­sók.

– Egyik legnagyobb sikere ennek a sorozatnak van. Bemutattuk például a vajköpülést, a szappanfőzést, a kovászkészítést, kemencében sült kenyér készítését. A régi foglalkozások, mindennapi tevékenységek mellett az Alföldi pásztorélet című rovatban kapott helyet a pásztorélet felelevenítése, például az érdeklődők megtudhatták, mit ettek, mit főztek maguknak a pusztában, hogyan teltek a napjaik, hogyan legeltettek. Szóltunk más érdekességekről is, például, hogy honnan jött a lángos, vagy éppen a címeres ökör kifejezés. Számos bemutatóhoz egy-egy irodalmi művet is ajánlottunk, mely témában kapcsolódott hozzá – részletezte.

Szintén sokan kísérik figyelemmel a kézműves-foglalkozások online formáját, melyet Vágó Piros vezet.

– Az intézményünkben számos foglalkozás közül választhatnak az érdeklődők, ezek közül az online térbe Vágó Piros kézműves-foglalkozásait vittük át. Munkatársnőm olyan, otthon is megvalósítható tárgyakat, ajándékokat mutat be, melyek könnyedén elkészíthetők. Ezekben a napokban az anyák napjára adott tippeket gyerekeknek, hogy mivel is lephetnék meg édesanyjukat, például nagyon szép üdvözlőkártyákkal – tette hozzá Kriskóné, majd elárulta, terveznek újabb rovatokat is, többek között a kecskeméti népművészet mestereit szeretnék bemutatni.

Néhány sorozatot biztosan folytatnak

A gyűjtemény munkatársai örömmel készítik el az online kulturális anyagokat, ugyanakkor már nagyon várják, hogy újra kitárhassa kapuit az intézmény és személyessé, aktívvá váljanak a kulturális programok. Az online bemutatók közül azonban néhányat biztosan megtartanak, az érdeklődők száma is bizonyítja, hogy erre is mutatkozik igény. Így a raktárban lévő értékek sorozatát biztosan folytatni fogják.