Tanulmányozzák a félegyházi suba- és ködmönmintákat is

A kecskeméti Díszítőművész Szakkör működése hosszú múltra tekint vissza. 1952-ben alakult szabni, varrni szerető asszonyok kis csoportjából. A szakkör alapító tagja, aki több mint 40 éven át vezette is, dr. Varga Ferencné Kulik Ilona a közelmúltban hunyt el. A Király Zsiga-díjas népi iparművész, a népművészet mestere már évekkel ezelőtt, 2013-ban átadta a stafétát tagtársának, Mucsi Jenőné Erzsikének.

– Varga Ferencné Ilonka vezetése alatt országos és megyei kiállításokon szerepeltek szakkörünk tagjainak munkái, melyek komoly elismerésben részesültek – mondta Mucsiné Erzsike, aki maga is népi iparművész hímző, és még hárman a szakkör jelenlegi tagjai közül. – 1982-ben a Népművelési Intézet nívó­díját, 1983-ban és 1993-ban a Magyar Művelődési Intézettől a Kiváló Művészeti Együttes címet, 2000-ben a Kecskemét Megyei Jogú Város Katona József-díját, míg 2012-ben a Népművészeti Egyesületek Szövetsége által alapított Hagyományőrző díjat vehettük át szakkörünk munkájának elismeréseként – részletezte.

A tagok mindig is nyitottak voltak a különböző hímzéskultúrák iránt. Az évtizedek alatt valamennyi hazai és határon túli tájegység hímzéseivel megismerkedtek. Számos kutatást is végeztek, több tanulmányúton jártak.

– A hosszú évek alatt, amíg szakkörünket vezette, Ilonkánk különböző tájegységek kutatását is irányította. Ezek a kecskeméti suba mintáinak bőrről textilre történő alkalmazása, a hercegszántói ingvállhímzések főkötőn és viseleten lévő motívumainak és öltéseinek tovább tervezése, és a hartai sváb textileken talált motívumok és öltések feldolgozása. Ezekből a kutatásokból kiadványok készültek, melyek országos továbbképzéseken eljutottak más szakkörökhöz is. Varrtak a mintákból asztalterítőket, futókat, párnákat – sorolta fel.

Ebben a kutatómunkában komoly segítséget jelentett Vargáné Ilonka számára Fekete Erzsébet népi iparművész, aki hosszú évekig a Népi Iparművészeti Gyűjtemény munkatársa volt, és jelenleg is tanítja a szakkör tagjait.

A kutatások mellett tanulmányutakat szerveztek, és kapcsolatot tartottak megyénkben és országosan működő szakkörökkel, többek között Jászberény, Komádi, Debrecen, Jánoshalma Lajosmizse, Nagykőrös városában.

– Ilonka kiváló példát mutatott minden szakköri tagunknak, hiszen csak a szép és jó munkát engedte kiállításra küldeni. Tanítása számunkra mindig kimagasló példa, melyet szeretnénk megőrizni és követni, hogy méltók lehessünk munkájának folytatására. Sokszor hallottuk tőle József Attila sorait, mely útmutató üzenet mindenki számára: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Ezen elvek alapján folytatjuk mi is a munkát – idézte Mucsiné.

A hetenként tartott szakköri foglalkozásoknak 1988 óta a Népi Iparművészeti Gyűjtemény ad helyet. A tagok ezeken a foglalkozásokon a hazai és határon túli tájegységek hímzésvilágával ismerkednek meg, és azokból lakás­textíliákat, használati tárgyakat, függönyt, párnát, asztalterítőt készítenek.

– Éves munkaterv alapján végezzük munkánkat. Jelenlegi kutatásunk a kiskunfélegyházi suba és ködmön mintáinak tanulmányozása, feldolgozása, tervezése, az eredeti minták, színek alkalmazásával textilre történő hímzése, valamint ma is hordható használati tárgyak készítése – tette hozzá Mucsiné, és meg be is mutatta a mintákat.

Évenként rendeznek hímző továbbképző alkotótábort a Duna–Tisza közi Népművészeti Egyesület segítségével a Nagykőrösi Alkotóházban a szakkörvezetők és hímezni szeretők részére. A szakkör tagja a Nyugdíjasok Klubjainak Megyei Jogú Városi Szövetségének, rendszeresen bekapcsolódnak munkájába és részt vesznek rendezvényeiken.

– A szakkörünk nyitott, bárki csatlakozhat, aki szeretné megismerni hazánk népi hímzéskultúráját. Örömmel fogadjuk, aki egy jó közösségbe szeretne bekapcsolódni és közben hasznos dolgokat tanulni és készíteni – jegyezte meg végül a szakkörvezető.