Jótékonysági előadást tartanak a Mélymerülés utcalap támogatására

– Hogyan került kapcsolatba a Mélymerülés csapatával?

– A magazin létrejöttét és működését szinte az első perctől nyomon követem, mert nagyon szimpatikus számomra az a koncepció, hogy a helyi alkotók a saját művészeti hozzájárulásukkal támogatnak egy nemes célt. A főszerkesztő Kriston-Vizi József személyes ismerősöm ezért jeleztem a csapatnak, hogy amennyiben látnak benne fantáziát, akkor egy jótékonysági előadás keretein belül örömmel színpadra állítanám a Bohóc című monodrámám. Ők örömmel fogadták a megkeresésem, úgyhogy csak időpontot és helyszínt kellett találnunk. A Mélymerülés szerkesztősége megkereste Cseke Péter színházigazgatót a részletekkel kapcsolatban, aki a február 24-ei szabad időpontban rendelkezésünkre bocsájtotta a kamaraszínházat, ráadásul ezúttal a bérleti díjtól is eltekintenek – ezzel áll a színház a kezdeményezés mögé.

– A magazin első lapszáma a mélyszegénységben élők és a hajléktalanok támogatását tűzte ki céljául. Miért éppen ez a küldetés lett az Ön számára kedves?

– Ennek egy személyes történet a háttere, ami korábban is publikus volt, így sokan tudhatnak róla. Anno kerültem én is olyan helyzetbe, hogy két és fél évig egy sátorban aludtam a pilisi erdőben, tehát nem csak az együttérzés beszél belőlem, hanem én is végigcsináltam és átéltem ezeket. Tapasztalatból tudom, hogy mit jelent, amikor szorult helyzetben az ember mellé állnak. Nyilván nem lehet felszámolni a szegénységet, vagy a hajléktalanságot ezzel a lépéssel, de pontosan tudom, hogy már az is nagyon sok erőt ad, ha az ember érzi, hogy állnak mögötte és segítenek jobbá tenni a körülményeit.

– Miről szól az Ön által rendezett és előadott darab?

– A történet egy cirkuszi bohóc életéről szól, aki észveszejtő dolgokon megy keresztül, kezdve azzal, hogy gyermekkorában megerőszakolják, majd később gyilkosság vádjával elítélik, végül egy szörnyű balesetben elveszti a feleségét és a fiát. Mivel a tragédia a cirkuszt is érinti, ezért állástalanul és egyedül marad az utcán. Innen pedig elindul azon a lejtőn, aminek a vége a zárt osztály, ahol a férfi minden reggel azzal a rögeszmével ébred, hogy este fellépés vár rá. Bár vannak tiszta pillanatai, amikor tudja, hogy hol van, az őt körülvevő tárgyakról sorra jutnak eszébe az életét meghatározó tragikus események, melyeket nem pusztán elmesél, hanem az adott pillanatban újra is él. Miután már mindenen átment, minden fájó emléket felidézett, kicsit elcsendesülve visszafekszik az ágyába és közli, hogy ideje pihenni, hiszen holnap előadás. Ebben rejlik a darab mondandója is: az ember juthat mélypontra, érezheti azt, hogy minden összeesküdött ellene, jöhetnek szörnyű tragédiák, a lényeg mégis az, hogy nincs mese, másnap újra fel kell kelni és folytatni tovább. A közönség párhuzamot vonhat a saját élete és az elhangzottak között. Úgy gondolom, hogy nehézségeink közepette néha érdemes kicsit globálisabban tekintenünk a világra, így megláthatjuk, hogy mások rázósabb helyzetekből is kikecmeregtek már, akkor nekünk miért ne sikerülhetne….

A körülményeken javítanak

A bohóc című előadást február 24-én láthatják az érdeklődők a Kelemen László Kamaraszínházban. A belépőjegy ára 1500 forint, de aki Mélymerülés magazinnal érkezik ötszáz forint kedvezményt kap. A teljes bevétellel a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Kecskeméti Csoportjában dolgozó utcai gondozó szolgálatosok munkáját és a közel 250 főnyi ellátott körülményeinek javítását támogatják.