Életútjáról mesélt Csík János Kiskunfélegyházán

A Félegy­há­zá­ról indultak című helytörténeti sorozatot azzal a céllal indította el a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, hogy hazahívja és bemutassa a tudomány és a művészet területén jelentős eredményt elért személyiségeket. Ezúttal Csík János, a Petőfi Gépészeti Szakközépiskola egykori diákja tért vissza Kiskunfélegyházára, ahol 1979-1983 között géplakatosnak készült. Mint hírportálunknak elmondta, nagyon sok jó barátságot és tapasztalatot köszönhet Félegyházának. Ezek a kapcsolatok és emlékek ma is a városhoz kötik.

A beszélgetésből az is kiderült, hogy a kecskeméti származású, ötvenhat éves művész nagyon sokat köszönhet szüleinek. Egész életében elkíséri az apai útravaló. Édesapja ugyanis mindig arra tanította, hogy a hit, a lelki töltődés és a tudás legyen életének a vezérfonala. Így Csík János apai ösztönzésre kezdette el zenét és néptáncot tanulni. Míg édesanyja azt szorgalmazta, hogy rendes szakmája legyen, ezért választotta a félegyházi gépészeti szakközépiskolát.

Csík János arról a meghatározó eseményről is mesélt, hogy középiskolásként alapította meg első zenekarát, a Garabót, amely a lakiteleki iskolában debütált. Lezsák Sándor meghívására játszottak a gyermeknapon. A beszélgetés során szóba kerültek a katona évek is. Csík János másfél évig szolgált Budapesten, majd 1987-ben Békéscsabára hívták a Békés Bandához. A szíve azonban visszahúzta Kecskemétre, ahol 1988-ban megalapította a Csík Zenekart, amely az évek alatt egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Nem csak hazánkban, de külföldön is rendszeres fellépők, bejárták már szinte az egész világot. Csík János azt reméli, hogy még sokáig alkalmuk lesz arra, hogy minél több embernek bemutassák a magyar népzene szépségeit.

Csík János büszkén számolt be arról is, milyen nagy elismerés volt a zenekar számára, amikor 2000-ben az olimpiai játékokat kísérő kulturális programhoz őket választották ki, hogy képviseljék Magyarország népi kultúráját Sydneyben.

A csütörtöki beszélgetésen Csík János felidézte azt a 2002-ben történt balesetet is, amikor egy meggondolatlan előzés miatt csaknem végzetes tragédia történt vele. Kétszer is újraélesztették, majd egy hónapon át kómában feküdt. Kétéves lábadozás után épült fel és kezdett újra muzsikálni. Mint mondta, sokszor eszébe jut a baleset, főként akkor, amikor muzsikájukkal örömöt adnak az embereknek. Úgy véli, azért maradhatott életben, mert a Jóistennek még dolga vele.

Harminckét éve muzsikálnak

A Csík Zenekar 32 éve töretlen erővel, az idő, a divatok múlásával nem törődve, a nehézségeket leküzdve, a sikereket ügyesen kezelve létezik és dolgozik. Új dalaikban a közönség által szeretett igényes, sokszínű zenei világot viszik tovább, miközben megidézik azokat a régi szép összeállításokat is, amelyek nemcsak a zenekar tagjainak a szívében és a közönség lelkében, hanem az utóbbi évtizedek magyar zenei palettáján is nyomot hagytak végérvényesen.