Tananyag lett Weninger Erzsébet regényéből

A könyv egy vidéki egyházi iskolában játszódik, ahová egy fővárosi vagány srácot beírat az apja, mivel az édesanya halála után nem tud rá eléggé figyelni. A nagymamára vár a feladat, hogy a fiú önfejűségével és öntörvényűségével megküzdjön a szeretete által. A srác harcol az iskola szabályaival, a tanáraival és a diáktársaival, s ezáltal vad kalandokba keveredik.

– A történetet a valóság ihlette. Egykoron a kecskeméti Piarista Iskolában tanítottam, és a diákjaimmal volt egy közös könyvötletünk. A nyugdíjazásom előtti utolsó osztályom hetedikes volt, s együtt neveztünk be egy regényíró pályázatra – mesélte a szerző.

– Osztályfőnöki órán a közös ötletelés alapján megszületett a történet, a szereplők. Az első fejezetet kellett beküldeni, de sajnos nem nyertünk. Ugyanakkor nem volt hiábavaló a munkánk, hiszen közben megtanítottam a diákjaimnak, hogyan kell jellemzéseket írni, a szereplőket bemutatni, és egyúttal a regényírás módszertanába is bepillantást kaptak. Amikor nyugdíjba mentem, rám maradt örökségként a regényötlet. Az időm engedte, befejeztem. A történet folytatásába szereplőként saját tanítványaimat is bevontam, sokszor a becenevükön szerepelnek a történetben. Tanulságos elolvasni, hogyan szelídíti meg az egyházi iskola a dacos, elkeseredett, konok Karcsit. Betekintést nyerünk a diákok és tanárok mindennapjaiba, s megtudjuk, hogyan hat a szereplők életére az egyházi iskola napirendje, tanrendje – mesélte a könyv megírásának részleteit Weninger Erzsébet.

A regény sokakat rabul ejtett az évek alatt. Kozák Ágnest, a csepeli Mátyás Király Általános Iskola könyvtárosát annyira magával ragadta, hogy mindent elkövetett annak érdekében, minél több gyermekhez eljusson a kötet. Ma már kötelező olvasmány az iskolájukban.

Kozák Ágnes a következőképpen fogalmazott: – Ez a regény tankönyv: a gyermeki lélek tankönyve. A gyermeknevelés segédkönyve szülőknek és a pedagógusoknak is. Szól a gyermekeknek a gyermekszereplő által. A gyermek lelkébe plántálja a hitet, a jóságot, a szeretetet, az élet szépségét, a felelősségtudatot, az emberi méltóság tiszteletét és mindazokat a lelki kincseket, amelyek képessé teszik a világba induló fiatal vándort arra, hogy meglelje az igaz utat.

Csórics Balázs színművészre szintén hatással volt a könyv, ezért vállalja el, hogy az író-olvasó találkozókon zenél, és feldobja a hangulatot.

A regény Sükösdre is eljutott, a szerző szülőfalujába.

– Hatalmas öröm volt számomra, hogy bemutathattam a könyvem Sükösdön. A rendezvényen ott volt egykori tanárom, Cseh Béla, aki méltatta a könyvet, és régi osztálytársaim, akiket 40 éve nem láttam. Kedves volt az ottani magyar szakos kolléganőtől, hogy felkészítette a diákokat, sokan olvasták a könyvet addigra. Megtisztelő volt, hogy az iskolaigazgató a mostani tanulók előtt példaként állított be, hogy lássák, kis faluból elszármazva is lehet valaki sikeres – mesélte.

A közelmúltban Kecskeméten a Móra Ferenc Általános Iskolában tartottak író-olvasó találkozót, amelyen a mórás diákok mellett a Lánchíd és az Arany János Általános Iskola tanulói is részt vettek tanáraik körében a Hi! Kecskemét projekt keretében. Az iskolák könyvtárai 25-25 darab könyvet is kaptak, így a találkozó előtt sokan elolvasták a regényt. Sikeres és jó hangulatú találkozó volt.

Hamarosan újabb iskolákba várják a szerzőnőt, de nemcsak az író-olvasó találkozóknak lesz folytatása, hanem a könyvnek is.

Folytatás következik

– Már gondolkodom a regény folytatásán, melynek címe ez lesz: Kamaszkorom kalandjai, és a középiskolás évekbe kalauzolja majd el az olvasókat – árulta el Weninger Erzsébet.

Ez volt az első regénye, de korábban két angol nyelvkönyvet is írt. Emellett verseket és novellákat is ír, valamint saját online újságjának, a Montázsmagazinnak szerkesztője, újságírója.