A sváb tánc- és viseletünnepből hagyomány lett

Kalocsa környékére közel három évszázada kezdték el betelepíteni a svábokat Németországból. A hajósiak óhazához való kötődésének ékes bizonyítéka, hogy máig megőrizték nyelvüket – tavaly egy hajósi sváb–magyar–német szótárat is megjelentettek –, és a legkisebbektől a legidősebbekig hordják a régi viseleteket az ünnepeiken.

A „Hajoscher Tracht- und Tanztag” ötletgazdái a ­Hajósi Hagyományőrző Sváb Néptánc Egyesület tagjai voltak, akik egy látványos menettánccal és bállal ünnepelték a tánccsoport alapításának ötvenedik évfordulóját.

– Olyan jól sikerült az ­első rendezvény, hogy a felvonulásból hagyomány lett és a mostani a hatodik rendezvényünk – mondta el Mayer Edina, a Hajósi Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. Mint megtudtuk: sikerrel pályáztak a mostani hagyományőrző nap támogatására és 500 ezer forintot nyertek az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől.

– Ez a valódi összetartozás napja, ahol babakocsis gyermekektől, az óvodásokon át az idősebbekig sokan itt vannak velünk. Örömünkre velünk ünnepelnek a ­várdombi, dunaszentgyörgyi, kakasdi, sombereki németek képviselői, de láttam a német testvértelepülésről, Hirrlingenből érkezett vendégeket is – sorolta Mayer Edina, aki maga is tagja a sváb tánccso­portnak.

A helybeliek megszerették a tánc- és viselet ünnepét, amit az is bizonyít, hogy sokan várták az út mentén a Hajósi Ifjúsági­ Fúvószenekar vezette masírozást, ami most is a német nemzetiségi tájháztól (Heimatmuseum­) vezetett a Szigeti főutcán. A menetben ott haladtak fellépők, a színes öltözetű Sombereki Német Nemzetiségi Kórus és a ­Hajósi Hagyományőrző Sváb Énekkar tagjai is.

A táncosok és énekesek a hagyományoknak ­megfelelően a katolikus templomnál is megálltak, ahol közösen elénekelték a hajósi svábok himnuszaként ismert, Maria von Hajosch kezdetű egyházi éneket.

A barokk kastély szépen újrafüvesített parkjában egy közös fotó erejéig „lassított” a menet, majd az „öreg iskola” melletti színpadon, bemutatókkal folytatódott az ünnepnap. Ott köszönték meg Ruffné Stadler Jusztina munkáját, aki 2006-ban vette át a tánccsoport vezetését és nemrégiben átadta a stafétát. Ruffné szorgalmazta a tánctudás átadását a fiataloknak és az általa tanított gyermekekből mára többen is a felnőttcsoport tagjai lettek. A tudásukat is bemutatták a szombat esti táncnapon, ahol Czick István és Huber Ferenc jóvoltából megszólaltak a hajósi ünnepek nélkülözhetetlen hangszerei, a gombos harmonikák is.

Értékes a viselet alapanyaga is

A hajósiak viseletéről annyit sikerült megtudni, hogy nagyon értékes, szép anyagokból készülnek a női ruhák, például kasmírból és francia bársonyból. A fekete az ünnepi szín, de ezt már inkább az asszonyok és az idősebb hölgyek hordták, a fiatalabb lányok színesben jártak, de nekik is a legértékesebb szoknyájuk a fekete kasmírból készült.