Muraközy festményeiből nyílt állandó kiállítás a Rádayban

Muraközy ­János ügyvéd, festőművész, a 19. század második felében Kecskemét város egyik vezető tisztségviselője, gazdasági tanácsnoka, akinek ­alkotásait hosszú évtizedekig zárt ajtó őrizte.

– Hegedűs Géza írt a tárlatéval megegyező című regényt, melyben Muraközy, a város megbecsült, kálvinista gazdasági tanácsosaként idegen tekintetektől elzárva tartotta festményeit, legfeljebb a hozzá közelállók láthatták azokat. Valószínű, hogy a sok ránehezedő feladat miatt egy idő után abbahagyta a festést, de azt nem tudhatjuk, hogy ő valóban elzárva tartotta-e műveit, mint azt Hegedűs Géza feltételezi – fogalmazott köszöntőjében dr. Fogarasi Zsuzsa, a Ráday Múzeum igazgatója.

A kiállítást Szemereyné Pataki­ Klaudia, Kecskemét polgármestere nyitotta meg. A polgármester nyitóbeszédében először a kiállításért tett erőfeszítéseket méltatta.

– A szervezők szívükön viselték a hagyaték sorsát és ezzel lehetővé tették azt, hogy az ideérkezők állandóan megtekinthessék a kiállítást. Nem találhattunk volna méltóbb helyet Muraközy János alkotásainak, mint a város szívében található Ráday Múzeumot – mondta a polgármester. Szemereyné Pataki Klaudia hangsúlyozta, hogy Muraközy János munkásságában és hazaszeretetében is törhetetlen nagyság volt, akinek szellemiségét és hagyatékát kötelezően őriznünk és méltó módon ápolnunk kell. – Festményeiben látnunk kell a hazaszeretet üzenetét, a szülőföld megbecsüléséről és a magyarság nagyjainak példaértékéről, melyről képei az utókornak beszélnek. Muraközy személyében összefonódott a hazafi és a művész egyénisége, hálánkat ugyanúgy leróhatjuk a hazáját védő hős kapitánynak, majd a városa jólétét emelő tanácsnoknak, mint a megbecsült művésznek – fogalmazott Szemereyné Pataki Klaudia.

A nyitóbeszédet követően Székelyné Kőrösi Ilona szakmai megnyitójában ­bemutatta Muraközy János különleges életét. A történész-muzeológus előadásából megtudhattuk, hogy a Muraközy család gyökerei a 17. századig vissza­vezethetők Kecskeméten. Muraközy­ János 1824. ­február 8-án született Kecskeméten. Tanulmányait Kecskeméten és Pesten folytatta. Pesten Marastoni Jakab festőiskolájába járt, míg Bécsben Karl Rahlnál tanult tovább.

Muraközy részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, előbb nemzetőr századosként, majd gerillakapitányként, végül honvéd századosi rangot töltött be. ­Emiatt a szabadságharc leverését követően, 1855-ig emigrációba kényszerült. A bujdosás évei után hivatalnokként dolgozott, 1878-tól pedig ­gazdasági tanácsnok lett Kecskeméten. A parcellázások és a városi szőlőtelep létrehozása révén jelentős szerepe volt a Kecskemét környéki szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztésében. Nevéhez fűződik a szikrai puszta parcellázása, és ott a később híressé vált városi szőlőtelep létesítése.

Festményeit 1914-ben állították ki Kecskeméten. ­Képeit a hiteles lélekábrázolás és impresszionista ­színkezelés jellemzi. A megnyitó után Muraközy­ János, a festő dédunokája mondott köszönetet a kiállítás szervezőinek.

A Katona József Emlékház után a Cifrapalotában voltak a képek

1973 májusában döntött úgy a Muraközy család, hogy Kecskemét városának adományozza a birtokában lévő Muraközy-anyagot, az alkotó festményeit, berendezési tárgyait és egyéb relikviákat. Akkor a Katona József Emlékházban kapott helyet, majd később a Cifrapalotában. A szoba 45 év alatt nem volt mindig kulcsra zárva, de nem is volt mindig megtekinthető a hagyaték.