Sokszínű program várja az érdeklődőket Félegyháza ünnepén

A Városalapítók Hete programsorozat részeként negyedik alkalommal rendezte meg a Jász-Kun Történelmi Emléknapot a Kiskun Múzeum és a Kiskunfélegyházi Nyugdíjas Klubok Egyesülete kedden a városháza dísztermében. Az ünnepi eseményen Félegyháza újraalapításának 275. évfordulójára is emlékeztek. A vendégeket Csányi József polgármester köszöntötte, majd előadást tartott dr. Knipl István régész és Mészáros Márta múzeumigazgató.

A jubileumi évfordulón Mészáros Márta elmondta, 2000-ben döntött úgy a kiskunfélegyházi képviselő-­testület, hogy hagyomány­teremtő szándékkal megrendezi a város napját, amelyet később városalapítók napjának neveztek el. Ehhez egy olyan időpontot keresett a testület, amely Kiskunfélegyháza történelmében hiteles és fontos dátum, ez pedig 1745. május 24. Ezen a napon hirdették ki gróf Pálfy János nádor jelenlétében a május 6-án meghozott, úgynevezett redemptiós törvényt, melyben Mária Terézia visszaadta a nagy- és kiskunok, illetve a jászok 1702-ben elvett szabadságjogait. Ettől kezdve az úgynevezett kiskun terület ismét önálló, szabad közigazgatási területté vált, melynek Kiskunfélegyháza lett a székhelye. A képviselő-testület úgy határozott, hogy minden esztendőben a május 24-hez legközelebb eső héten rendezi meg a Városalapítók napi programsorozatot. Ennek egyik nyitóeseménye a Jász-Kun Történelmi Emléknap. A több mint egyhetesre bővült fesztiválon számos érdekes program várja az érdeklődőket egészen vasárnap estig.

A legtöbben a jászságból érkeztek Félegyházára

A redemptiós törvényt megelőzően 1743. március 24-i keltezéssel íródott az a telepítő levél, melynek köszönhető a mai Kiskunfélegyháza létrejötte. Podhradszki György főkapitány elsősorban a jászfényszarui lakosoknak adott felhatalmazást a kiskunsági Ferencszállás pusztán falu alapítására, valamint Félegyháza puszta bérmentes használatára. A telepítés azonban nem a tervek szerint történt. Az ideérkező jászságiaknak a kecskeméti gazdák nem adták át az általuk bérelt ferencszállási pusztát, így az otthont keresők Félegyháza pusztán telepedtek le 1743 nyarán. Az itt élőket 1744-ben vették lajstromba. Az összeírásból kitűnik, hogy 289 főt írtak össze, amelyből 148 jászsági – ebből 73 vallotta magát jászfényszarui lakosnak. A városalapítók többsége tehát a jászságból származott, de az ország más vidékeiről is érkeztek új lehetőségeket keresők. Az itt élők ettől kezdve kiskunoknak vallották magukat.