Európaivá tesz minket a Seuso-kincs

Kedden délelőtt nyílt meg Kecskeméten, a Cifrapalotában a a Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincset bemutató vándorkiállítása. A páratlan értékű ezüsttárgyak két, szürkére festett falú teremben tekinthetők meg, a termekben csak a vitrinekben van világítás, így a lehető legjobban érvényesül a leletek szépsége. Mint megtudtuk, eddig közel 12 ezren jelentkeztek be előre a kiállításra, a csoportoknak fenntartott időpontok szinte kivétel nélkül foglaltak, de egyéni látogatók számára még van lehetőség regisztrálni.

– Az, hogy ma Magyarországon látható ez a kincs, talán egy kicsit emblematikus is, és mutatja azt a hozzáállást, amit Magyarország az utóbbi időszakban képvisel. Kilophatták az országból, elvehették az ország jogos jussát, de volt annyi erő és kurázsi, hogy visszaszerezzük. Úgy gondolom, hogy ez a történet egy erősebb, határozott, az értékei iránt elkötelezett Magyarországról szól, és legyünk büszkék arra, hogy ezt meg tudtuk közösen tenni – mondta a Pávás-teremben tartott ünnepélyes megnyitón dr. Zombor Gábor országgyűlési képviselő. Hozzátette, nemcsak a városnak és a Katona József Múzeumnak, hanem az egész megyének óriási elismerés, hogy a vándorkiállítás hat helyszíne közül az egyik Kecskemét lehet, egyedüliként a dél-alföldi régióból.

– Ezek a tárgyak azok, amelyeket irigykedve szoktunk nézni, ha elmegyünk egy nyugat-európai múzeumba. Ez a kiállítás és ez a leletegyüttes egy olyan nemzetközi színvonalat, olyan ritkaságot és szépséget képvisel, amely a világ bármely múzeumában megállná a helyét, Londonban, New Yorkban, Párizsban, Berlinben is szenzáció lenne. Hatalmas erők mozdultak ennek a kincsnek a megszerzéséért, és valóban hála és tisztelet a magyar kormánynak, hogy visszavásárolta és támogatta az országos turnét – mondta Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Mint kiemelte, a kiállítás nem egyszerűen a 14 tárgy prezentációja, hanem azt is el akarja mondani, hogy a késő római időkben milyen szellemi, anyagi és milyen kulturális színvonal jellemezte Pannónia társadalmi elitjét.

– Magyarként nyilván saját népünk, nemzetünk története érdekel, másfelől európaivá a közös európai örökség tesz bennünket, amelynek egyik hatalmas pillére maga a római civilizáció. Ezért fontos Magyarország számára a Seuso-kincs – hangsúlyozta Varga Benedek.

A kiállításon megtekinthető egy 1962-ben Szabadszálláson talált aranydíszes üvegpohár is, amely az 5. század elején kerülhetett a földbe, és egy lefejezett holttest mellé helyezték, valamint a tavaly a Mercedes-gyárnál, egy torzított koponyás nomád (talán hun) harcos sírjából előkerült rövid kard, vaskés, aranycsat, arany hajkarika.