Ismét vándorbotot ragad a kunszentmiklósi versvándor

– Öt évvel ezelőtt huszonnégy nap alatt jártam végig gyalogosan Radnóti Miklós és a 3200 munkaszolgálatos sorstársa útját Bortól a Győr melletti Abdáig. A mintegy 820 kilométert huszonnégy nap alatt tettem meg. Ma már családom van és két gyermekem, így erre most nincs lehetőségem. Ezúttal egy hetet töltök el a gyötrelmek, a halottak útján, ami egykoron megannyi szörnyűséggel volt tele. A szerbiai Cservenkáról indulok szombaton, arról a településről, ahol 1944 október hetedikéről nyolcadikára virradó éjszaka a német katonák ezer embert öltek bele a téglagyár meszesgödreibe. A tragikus esemény fontos mementója a második világháborúnak. Egy nappal korábban pedig Radnóti Miklós itt írta meg a Második razglednicát – mondta el hírportálunk érdeklődésére Tóth Péter Lóránt.

A zarándoklat három országon keresztül vezet. A versvándor Cservenkától Mohácsig gyalogosan teszi meg az utat, majd innen Szentkirályszabadja között vonattal utazik Mohácsra. Ezen a szakaszon Radnótiékat marhavagonokban szállították. Az utolsó négy napban ismét vándorbotot ragad Tóth Péter Lóránt.

– A korábbi „nagy úttal” kapcsolatban volt egy hiányérzetem, mivel hazánk területén nagyon kevés megemlékezésre került sor. Ezúttal Szentkirályszabadjától Abdáig az összes útba eső települést felkeresem, tizennégy előadást tartok és öt helyen emlékezünk meg a költőről és munkaszolgálatos sorstársairól. A „Lélek vagyok. Élni szeretnék!” című pódiumműsoromat iskolákban, nyugdíjas klubbokban, könyvtárakban mutatom be. A szám szerint ötödik Radnóti emlékmenet szeptember 14-én a győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumtól indul és az abdai emlékhelyre vezet. Az eseményre közel félezer diákot és pedagógust várunk a Kárpát-medencéből, hogy együtt hajtsunk fejet a háború ártatlan áldozatai előtt – sorolta a versvándor.

Örvendetes, hogy manapság egyre többe foglalkoznak a modern magyar líra kiemelkedő képviselőjének életével, munkásságával. Idén volt Hatvanban a második Radnóti Emlékséta, októberben Szegeden is lesz egy a helyi diákok bevonásával.

– Radnóti Miklós szerénysége, nem melldöngető hazaszeretete példa értékű a ma embere számára. Sorstragédiáját, költészetét, küzdeni tudását, életszeretetét mindenképpen meg kellene ismernie mindenkinek – tette hozzá Tóth Péter Lóránt.

Radnóti útja

Radnóti munkaszolgálatos csoportja 1944. szeptember 17-én indult el Borból. Cservenkán a csoport kétfelé oszlott, Radnótié a Verpőd, Ószivác, Zombor, Bezdán, Kiskőszeg, Darázs, Mohács útvonalon haladt. Szentkirályszabadján a bori keretet visszavették az SS-től. A már járni sem tudó Radnótit a győri kórházba irányították. Mivel a várost a szövetségesek éppen szőnyegbombázták, így rengeteg súlyos sebesült és halálos áldozat volt a romok alatt. Emiatt az intézmény nem tudta fogadni őket. Halálának pontos körülményei nem teljesen ismertek, de egyes források szerint 1944. november 4-én vagy november 9-én Abda község határában, a Rábca partján lőtték agyon a végsőkig kimerült költőt, 21 társával együtt. Az áldozatokat a Győrhöz közeli Abda község határában tömegsírba temették.