2024.08.20. 11:15
Száztizenöt éve kezdték építeni a félegyházi városházát, az Alföld egyik szecessziós gyöngyszemét – galériával
Száztizenöt éve, 1909. augusztus 22-én kezdődött el a szecessziós városháza építése Kiskunfélegyházán. E jeles jubileum alkalmából készítettünk összefoglalót az Alföld egyik legszebb épületről, a város újkori történetének harmadik városházájáról. Cikkünkhöz a Kiskunfélegyházi Tourinform Iroda által összeállított Így épült a városháza című kiadványt használtuk.
Az országosan is ismert szecessziós városháza az egyik legfontosabb jelképe Kiskunfélegyházának. 1909-1911 között Vas József mérnök tervei alapján épült. Az épület Lechner Ödön a szecesszió nemzetközi rangú magyar építészének sajátos díszítőelemeit tükrözi. A falakon magyaros ornamentika látható. A szecessziós homlokozatdíszítés színes majolikáját Zsolnai Vilmos pécsi gyárában készítették. Eredetileg nem tornyosra tervezték az épületet, ennek tervezője Morbitzer Nándor volt. A díszterem motívumaira a színes, természetet stilizáló formakincs jellemző. Nagyméretű félköríves ablakait színes mozaiküveg díszíti. A gazdagon díszített impozáns épület kivitelezéséről folyamatosan hírt adott a helyi újság. Ezekből a cikkekből idézünk most.
A tervek bemutatása
„Dr. Molnár Béla polgármester bemutatta a tanácsnak Vas József műépítésznek a városháza építéséről készített tervét, amely szerint az a Kazinczy utcában is két emeletesre lenne kiépítve egészen a raktárhelyiségekig és a meglévő pénzünk fedezné is ennek a költségeit. A tanács megbízta Vas Józsefet a részletes tervek kidolgozásával, amelyeket aztán a februárban fog bemutatni a közgyűlésnek.” (1909 .01. 03)
Helyi mesterek alkalmazása
„Tetemes összeg, 336 000 korona lett a különféle munkákra előirányozva. Hányan találnak itt munkát s becsületes megélhetést, ha helyi vállalkozók nyerhetik azt el! Egyes iparosaink, vállalkozóink több munkát készítettek már a városnak, ismerjük őket, tudjuk, hogy meg is bízhatunk bennünk, éppen ezért vegyük tekintetbe még a fentebb felhozottakat is, és hassunk oda, hogy városunk képviselő-testülete nemcsak a most épülő városháza, hanem minden középítkezésnél, vagy más ipari munkánál és anyagszállításnál a helyi iparosok és kereskedők ajánlatait fogadja el.” (1909. 02. 07.)
Megszületett a megállapodás
„Pénteken délelőtt igen zajosan folyt le a közgyűlés. Harmadfél órai vita után tudtak csak megállapodni a városháza építése ügyében. Az előadó mérnök a tanács azon ajánlatát terjesztette elő, hogy a közgyűlés Merbl Andor építő vállalkozóra bízza a városháza építését, minthogy Merbl az összes munkákat a félegyházi iparosokkal fogja végeztetni, kikkel a szerződést már meg is kötötte,tehát a 334 000 korona nagy része itt fog maradni.” (1909. 03. 07.)
Elkezdődik az építkezés
„A városháza építését holnap megkezdi Merbl Andor vállalkozó, aki elkezdi az alapok ásatását és ha az idő engedi, az egész épület folyó évben tető alá kerül.” (1909. 08. 22.)
Jól halad az építkezés
„Az új városháza építése igen szépen halad előre, a tetőszerkezetet rakjá és azt cserepezi, úgy hogy a jövő héten, amint értesültünk, készen lesz a tető is, valamint a földszinti és emeleti mennyezet is és tavaszra csak a bepucolás fog megmaradni.” (1910. 01. 09.)
„A városháza asztalos munkáit Gampel és Kiss asztalosok vállalták el. Az eddig épített részre 226 ablak és 86 ajtó jön. Az ablakok vörös fenyőből készülnek, díszes modern stílus szerint. Örvendetes dolog, hogy helybeli iparosok készítik az asztalos munkát, mert ezáltal 40 segédnek van keresete fenit vállalkozónál. A munkálatok jövő hó közepéig teljesen befejeződnek.” (1910. 01. 23.)
„A régi városháza emlékének megörökítésére Rádi Lajos dr. főjegyző szép beszédet tartott múlt vasárnap a közgyűlésen. A beszédet jegyzőkönyvileg fogják megörökíteni, a régi városházát kívülről és belülről lefényképzetette a közgyűlés. A Kalmárné féle emléktáblát az új városháza közgyűlésének termében fogják elhelyezni.” (1910. 07. 24.)
Száztizenöt éve kezdték építeni a félegyházi városházát
Fotók: Bús Csaba„Múlt tanácsülésen mutatta be a vezető mérnök az új városháza átalakítandó tornyáról készített terveit.A sikerült tervek igen megnyerték a tanács tetszését és megbízást is adta, hogy a legmegfelelőbb részletes kimutatást.” (1910. 08. 28.)
Valaki tévedett az ajánlatban
„Az új városháza részére szükséges bútorberendezése 4 helybeli iparos pályázott. Sajber Károly csupán a vasbútor berendezésre adott be ajánlatot 1160 koronáért. Az összes munkákra Gampel és Kiss 36 ezer koronáért. Soós Mihály 39 ezer koronáért és Oláh István 21 700 koronáért. Tanács ezen ajánlatokat kiadta a bizottságnak összehasonlítás és véleményezés végett, mivel a Gampel és Kiss és Oláh István ajánlatai között 14 000 korona a különbség. Hogy ki tévedett az ajánlatban ezután fog kisülni.” (1911. 07. 23.)
Befejeződött az új városháza átvétele
„Az új városháza átvétele hétfőn délután volt megtartva a kiküldött bizottság által. A bizottság az épületet átvette Merbl Andor építész vállalkozótól és kijelentette, hogy véglegesen csak a jövő évben fogja átvenni azzal, hogy az egyes hibákat annak idején a vállalkozó tartozik helyreállítani. Így hát végre valahára megtörtén az új városháza átvétele. Terv készítőjével Morbitzer NÁndorral azt hisszük, a város nem csalatkozott, sem a vállalkozóval, mert azt a legjobb és ízléses kivitelben készítették el és Merbl Andor építési vállalkozó a városnál más alkalomkor is nyerhet vállalatot.” (1911. 10. 22.)