Petőfi sok szállal kötődött Kecskeméthez – galériával

A városháza falán lévő emléktáblánál gyűltek össze az irodalombarátok. Székelyné Kőrösi Ilona történész elevenítette fel a nagy magyar költő életét és az 1848/49-es szabadságharcot, külön kiemelve a segesvári csatát. Végül felidézte a szabadságharc végnapjainak kecskeméti eseményeit is.

Petőfi Sándor részt vett 1849. július 31-én a segesvári csatában, melyet Bem és serege vívott meg. Akkor látták utoljára Petőfit, így napjainkban e dátumra emlékezünk. A vélemények azonban arról megoszlanak, hogy halálának, vagy eltűnésének időpontja július 31. Nem viselt katonaruhát,és a katonák közül is csak kevesen ismerték, így nem lehet ma már tudni, hogy valóban elesett-e. Annyi bizonyos, hogy utána senki nem tudott róla információt. 

E 175 éves jubileum tiszteletére megkoszorúzták az emléktáblát, a megemlékezést versmondással emelte Ádám András, a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület tagja. Ezt követően a résztvevők közös sétára indultak a belvárosban található Petőfihez kapcsolódó emlékhelyekhez. Elsőként a Szilády emléktáblához mentek át, hiszen Petőfi kötődött Szilády Károly nyomdászhoz is. 

Petőfi több szálon kötődött Kecskeméthez. A városban kezdte meg elemi tanulmányait 1828-ban, és később is éveken át kecskeméti diák volt, 1831-ig. Később 1843-ban pedig vándorszínészként találkozhattak vele a kecskemétiek. Egyik híres szerepe volt  a Lear irályban a Bohóc szerepe. Akkoriban a társulat három hónap alatt ötven darabot mutatott be a kecskeméti közönségnek.