A Kunsági borvidéki pincészetek várják a szőlőt: alacsonyak a jelenlegi készletek

A régi szüretek augusztus 20-án kezdődtek. Azt idei 3 héttel hamarabb kezdődik. A klímaváltozás visszavonhatatlanul itt van. A pincészeteknek ezzel számolniuk kell – mondta Frittmann János soltvadkerti borász. Emiatt is szenvednek a növények. A városunknak az a szerencséje, hogy ott, ahol a szőlők esőt kaptak, könnyebben vészelik át a sivatagi forróságot. Igaz, így gyorsabban érnek be a szőlőfürtök – tette hozzá az elnök. 

A Kunsági borvidéken több helyen nehéz helyzetet hozott az aszály

A  borász a napokban járt kint az Irsai ültetvényein, megízlelte a bogyókat, és azt állapította meg, hogy szép a szőlő zamata. Mint mondta, Soltvadkert környékén 20-50 milliméter csapadék hullott le a múlt héten. Viszont a szomszédos Kiskunhalast és környékét óriási aszály sújtja, ott sajnos kevesebb csapadék hullott, pedig csak negyedórányi autózásra fekszik a település. A klímaváltozásnak köszönhetően megváltozott több termelési feltétel. Az idén a tél szinte meleg volt, a tavaszi fagy viszont sokak számára nagy kárt okozott. A tavalyi év utolsó hónapjaiban elegendő csapadék esett, de az idei első négy hónapban a kelleténél kevesebb hullott le. Szerencsére júniusban 76, míg júliusban 34 milliméter esett. Azaz összesen 110 milliméter áztatta Soltvadkert környékét, de a 40 fokos meleg miatt erre szükség volt, mivel óriási volt a párolgás mértéke. A borvidéken sajnos több helyen érezteti a hatását az aszály. Így például Kiskunmajsán, Kiskunhalason és Izsákon is nehéz a helyzet, összegezte a helyzetet Frittmann János. 

Nehéz árakat emelni a palackos borok piacán

Ezt követően az elnök rátért a hazai borpiaci helyzetre. Az idei szüret előtt úgy tűnik, hogy a pincészetekben alacsonyak a készletek. Azaz lesz helye az új bornak. A nagy cégeknél a Kunsági borvidéken és az ország más területein az átmenő készletek nem tartanak ki az év végéig, vélekedett a borász. A szőlő felvásárlási ára kérdés, de ez heteken belül kialakul. Óriási gond az, hogy a hazai palackos borok piacán nagyon nehéz árakat emelni. Az utóbbi időszakban megnőttek az áruházak terhei, és ez hátrányosan hat a pincészetek áremelési igényeire. 

Kérdésünkre, hogy milyen típusú borokat vesz le a vásárló a polcokról, a HNT elnöke így felelt. A fehérborok és a rozék jobban fogynak, mint a vörösborok a statisztika alapján. A vörösborok esetében szűkül a kereslet, de nem kell a vészharangokat megkongatni, mondta a borász. Lehet ugyanis jó ivású vöröseket készíteni, és akkor a vásárlók jobban keresik majd ezeket a terméket, mint jelenleg. 

Az elnök végül az idei országos borverseny eredményeit értékelte. Mint ismert, a 43. Országos Borversenyen 897 mintát pontoztak a zsűritagok. A kiosztott érmek 10 százalékát, 30-at a Kunsági borvidék borászatai kapták meg. A kunsági pincészetek kiválóan szerepeltek. A verseny színvonalát az is emelte, hogy a rendezők szinte minden borvidékről meghívtak bírálókat. Pontoztak borászok, borszakírók somellierek, akiken kívül egyetemi kutatók és nemzetközi bírálók is értékeltek. A zsűri tagok 35-55 év közöttiek voltak többségben. Hogy hol foglalunk helyet a világpiacon? Frittmann János azt mondta, hogy a magyar borok a világpiacon megtalálhatóak.

– A palackos piacon a minőség javítás tekintetében van még teendők. Tudatos munkával fel kell építenünk a magyar bor presztízsét –  fogalmazott a HNT elnöke. Majd hozzá tette: idehaza Rókusfalvy Pál felel a Nemzeti Bormarketing Stratégiáért, és bízik benne, hogy előbb-utóbb megjelennek a marketing pozitív jelei. Azt kell tudni, hogy 2,5 millió hektó bor eladásában kell gondolkodni idehaza. A jó ivású borokhoz kell odarendelni a marketing összegeket, az olyanok mellé, amelyek már bizonyítottak, és a hazai széles választékot képviselik – hangsúlyozta Frittmann János.