2024.06.04. 20:30
A trianoni békediktátum 104. évfordulójára emlékeztek Kiskunfélegyházán – galériával
A nemzeti összetartozás napján, a trianoni békediktátum 104. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést Kiskunfélegyházán a Magyarok Nagyasszonya-szobornál kedden. Az eseményen részt vett a város vezetősége, a képviselő-testület tagjai, a pártok képviselői, a város díszpolgárai, az oktatási és kulturális intézmények vezetői, félegyházi diákok, valamint a Székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola delegációja.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező nemzeti emléknap.
A kiskunfélegyházi ereklyés országzászló emlékműnél tartandó megemlékezésekhez Kollár László önkormányzati képviselő, egy erre az alkalomra készített országzászlót ajándékozott a városnak – mondta el köszöntőjében Görög Anita, az önkormányzat kulturális referense. Ezt követően Gombás Bende, a Kiskun Múzeum munkatársa idézte fel a trianoni békediktátum tényeit:
– Nem lehet szavakba foglalni azt a kárt, amit az I. világháborút lezáró békediktátumokkal Magyarországnak okoztak a győztes hatalmak. Az Antant szövetségesek már 1918 nyarán döntöttek Ausztria-Magyarország felosztásáról. E szerint olyan tisztán magyarlakta területeink vesztek oda, mint Csallóköz, Mátyusföld, a Dunamente, Nógrád, Gömör és Felső-Bodrogköz, délen a Drávaköz, Bácska és Észak-Bánát magyar többségű részei – ismertette a megemlékezésen Gombás Bende.
A trianoni békediktátum 104. évfordulójára emlékeztek Kiskunfélegyházán
Fotók: Vajda PiroskaMint mondta, az utódállamok fennhatósága alá 3 727 205 magyar került, azaz minden harmadik magyar embert idegen uralom alá kényszerítettek. Az élelemtermelő termőterületeink 60 százaléka, a szántóföldjeink 57 százaléka, legelőink 72 százaléka, szőlőink 1/3-a, erdőink 85 százaléka mellett, állatállományunk veszteségei szintén felmérhetetlenek voltak. Az 1,6 millió lóállományból maradt 850 000, 7,3 millió sertésből maradt 3,5 millió, 6,2 millió szarvasmarhából 4 millió, 6,5 millió juhállományból 1,8 millió maradt. Miután minden sóbányánk határon kívülre került, így sókitermelésünk megszűnt. Széntermelésünk 1/3-a elveszett. Vízierőműveink 90 százaléka, hévízforrásaink, gyógyfürdőink 70–90 százaléka szintén elveszett.
– A Magyar Királyság teljes vasúthálózatának 42,2 százaléka maradt meg. Útjaink 60 százaléka, vízi útjaink 65 százaléka került idegen kézbe. Békekötés előtti Magyarországon 4224 gyár működött, ebből mindössze 2075 maradt meg. És a gyönyörű történelmi magyar városaink: Pozsony, Kassa, Eperjes, Munkács, Szatmár, Arad, Kolozsvár, Temesvár, Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Székelyudvarhely, Szabadka, Kikinda, Eszék, Kismarton. Csak néhány a fájdalmas kulturális, történelmi veszteségeinkből – mondta Gombás Bende.
Az eseményen közreműködött még Seregély Csilla énekesnő.