Gyulai Iván ökológus: A természet mindent megold a kertünkben is

Széphegyi Zsolt projektvezető régóta akart egy mintagazdaságot létrehozni Bácsborsódon, ahol felnőtt. 

– Tavaly vágtunk bele a megvalósításba. Egy barátunktól hallottunk Gyulai Ivánról, és amikor megnéztük néhány filmjét, tudtuk, hogy ebben az ökológiai szemléletben szeretnénk létrehozni a mintagazdaságot. Novemberben jártunk Gyulai Ivánnál Gömörszőlősön, az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Alapítvány kerttervező workshopján, ahol egy most telepítendő, új gyümölcsöst terveztünk meg az ő útmutatásai alapján, illetve tanácsot kaptunk arra, hogyan állítsuk vissza a régóta művelt területek természetes állapotát. Megkértük, hogy legyen segítségünkre tanácsokkal a jövőben is – tudtuk meg Széphegyi Zsolttól. 

Mint mondta, szeretnék minél több embernek megmutatni ezt a szemléletet, ezért is hívták meg előadást tartani. A cégnek az a célja, hogy amint kész, ezt a mintagazdaságot megnyissa, megmutassa, illetve technikai, szakmai segítséget nyújtson azoknak, akik ezen az úton szeretnének elindulni. Nemcsak biodiverzitás-barát kertművelésről van szó, hanem épületek környezet- és pénztárcakímélő létrehozásáról, esővíz hasznosításról, szennyvízkezelésről és hulladékmentességről is.

A természet önszabályozó tevékenységére támaszkodnak

Gyulai Iván előadásában kitért arra, hogy míg a legtöbb ember a kertjében ás, kapál, öntöz, műtrágyáz, permetez, és minden módon üldözi a kártevőket, ő egy olyan módszert fejlesztett ki, amelyet ember- és környezetkímélő kertművelésnek nevezett el. Ebben semmi olyat nem tesznek, amit hagyományosan a kertészek csinálnak, hanem kizárólag a természet önkorlátozó, önszabályozó tevékenységére támaszkodnak. A természet mindent megold.

 – Gyanús, hogy azért kellett kivenni a természet kezéből a kormánylapátot, hogy legyen mire költeni a pénzünket: műtrágyára vagy locsolókannára. Ha azonban megfelelő mennyiségű élőlény van a talajban, akkor ők természetes életfolyamataikkal minden szükséges feladatot elvégeznek: forgatják, mozgatják, lazítják, levegőztetik a talajt, szabályozzák a vízháztartást, és tápanyagokkal látják el a növényeket. Mindezt ingyen – mondta. 

Természetes körülmények között egy növény sincs soha egyedül, a természet a kertésze, gondoskodik róla. Minden élőlény szimbiózisban él más élőlényekkel. A növények háromoldalú kapcsolatot létesítenek, és tartanak fenn milliónyi paránylénnyel baktériumokkal, gombákkal. 

A föld alatt egy csodálatos világ van

– Ha jól belegondolunk, senki nem kapálja az erdőt, az mégis terem folyamatosan. Ugyanígy képes a kertünk is erre, csak tiszteletben kell tartani az életet, vissza kell hozni a talajba. Az én módszerem a komposzthagyó mélymulcs, amely a természetet utánozza. Ahogyan a mi bőrünk is megvédelmez minket a külső, káros behatásoktól, a föld avartakarója is ezt a feladatot látja el. A takaró védi a talajt az eső erodáló hatásától, nem engedi, hogy a tápanyagok kimosódjanak, valamint azt, hogy a finom talajmorzsákat a hirtelen lezúduló víz szétiszapolja, levegőtlenné tegye a talajt. Ezt a védelmet szünteti meg az ember azzal, hogy összeszedi az lehullott leveleket, és elhordja onnan a fa jogos tulajdonát. Ezzel egyénként megfosztja a fát a tápanyag utánpótlásától is. A vastag mulcsréteg idővel elkorhad, tápanyagokban gazdag talajt képezve. A mulcs megtartja a nedvességet, így nem kell öntözni a benne lévő növényeket. Ezen kívül a bomlási folyamatoknak köszönhetően hőt termel, illetve megvédi a növényeket az extrém hőmérséklet-ingadozástól – részletezte az ökológus. 

A gyomokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a természetben nincs gyom, mert minden élőlénynek fontos küldetése van. Ha felszántjuk, felássuk a kertet, akkor azok a növények fognak megjelenni, akiknek az a dolguk, hogy a talajfelszínt regenerálják, és előkészítsék a terepet az utánuk jövő többi növénynek. Ősszel csak takarjuk be a talajt, és az az élet, aki a talajban van, a maga működésével megújítja azt tavaszra. 

Gyulai Iván szerint a legnagyobb rend a káosz a kertben 

– Az emberek ágyásokat csinálnak, sorokba ültetnek, de én mindent összekeverek, mindenkit mindenkivel, még csak tudatos növénytársításokkal sem foglalkozom. Akiket mi kártevőknek nevezünk, azok színek, szagok és mintázatok alapján tájékozódnak, tehát, ha én felkínálok nekik egy tábla burgonyát, akkor ők ezt játszva megtalálják, és természetesen nem is fognak onnét eltávozni addig, amíg van számukra elegendő élelem a terített asztalon. Ha azonban összekeverek mindent, akkor nincs határozott mintázat, összezavarodnak, és nem tudnak tájékozódni. A káosz tehát egy természetes növényvédelem –fogalmazott dr. Gyulai Iván.

Az ökológus hangsúlyozta, hogyha az ember megeteti műtrágyával, megóvja a kártevőktől növényvédő szerekkel a növényeket, akkor azok elkényelmesednek, és kizárólag az elsődleges anyagcseretermékek előállításával lesznek elfoglalva, vagyis növekedni fognak, de nem termelnek olyan másodlagos anyagcseretermékeket, amelyekre nekünk is szükségünk lenne: vitaminokat, ásványi anyagokat, antioxidánsokat.