A tavaknál kiásott földből épült fel a Vízműdomb

Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul. Juhász István Kecskemét város építésztörténete című könyvéből a teljes történet megismerhető. A régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

A Kecskeméten élők közül még többen emlékezhetnek a domb építésére, illetve a parkerdő létesítésére, a tórendszer kiásására, hiszen csak néhány évtizeddel ezelőtt történt. 

A Vízműdomb a Széchenyivárosban található, mely Kecskemét legnagyobb városrésze. A könyvből kiderül: az 1970-es években a parkerdő, valamint a tó kialakításának legfontosabb mozgatóereje a széchenyivárosi lakótelepnek a környezeti ártalmak elleni megvédése volt. Mivel a lakótelep a város észak-nyugati részén fekszik, ezért az uralkodó széljárás irányából elsősorban a porszennyeződéssel telített levegő, a gyakori homokvihar és az állandóan áramló, perzselő kánikulai hőség fenyegeti. A szakirodalom szerint ilyen körülmények fennállása esetén nemcsak a lakótelep, de a város fölött is kellemetlen mezoklíma alakul ki, melynek káros hatása erdősáv beültetésével és vízfelület kialakításával jelentősen csökkenthető. Emellett természetesen a parkerdő és a tó is több fontos funkciót betölt. Például a parkerdő kirándulások és egyéb szórakoztató és sportrendezvények helyszíne, a tó pedig teret ad a strandolásnak, a vízisportoknak és a horgászatnak. 

A parkerdőt a lajosmizsei vasútvonal, a Nyíri út, a III. Béla körút és a Csabay Géza körút határolja. Területe 119 hektár, 7800 négyzetméter nagyságú és négy részből áll. Egy kisebb részét foglalja el a Domb áruház és környéke. Egy jóval nagyobb területen fekszik a Szabadidő központ, mely a szabadstrandra és az egykori Tó hotel és környékére osztható. A harmadik része a záportározó-tórendszere tavai és a domb környezete. Végül a negyedik része az Egymilliomodik hektár erdő. 

A tavak nagy felületet képeznek a parkerdőben. A 20 és a 14 hektár nagyságú tavakat 500 méter hosszú és 20 méter széles csatorna köti össze. A tavak mélysége általában négy méter. A tavak földkitermelését a Vízmű Vállalat 1976-ban kezdte meg, és közel tíz évig dolgoztak rajta. A nagyobbik víztározóban a szabadstrandi fürdőzés 1987-ben indulhatott el, a szabadidőközpont gyorsan a helyiek kedvenc fürdőhelyévé vált a közeli strand mellett. Kiépült 65 horgászhely is. A tavak kiásásával keletkezett homokot nem szállították el, hanem egy dombot építettek belőle. 

A terepszinten mért átmérője 260 méter, a felső átmérője 80 méter, magassága pedig 49 méter. A hivatalos neve Benkó domb, Benkó Zoltán, a Vízmű Vállalat akkori igazgatója után. A domb építése példaértékűnek számított országos szinten is, hiszen létesítésével a magastározók a víztorony költségeinek egyhatodáért elkészíthetőek. 

Gondoltak az idegenforgalmi hatására is: a parkerdő területén épült fel a Tó hotel, mely évtizedeken át kedvelt célpontja volt a turistáknak. Néhány éve azonban bezárt. 

S ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az 1990-es évek elején a Játék határok nélkül című nemzetközi vetélkedő magyarországi helyszíneként világszerte láthatták a Vízműdombot és környékét. Kecskemét csapata egyébként két alkalommal, 1993-ban és 1996-ban is nyert.