Alázattal kell lenni a kémia iránt – Hajdúné Dénes Julianna laboránssal beszélgettünk

– Mikor köteleződött el a kémia iránt?

– Szelevényen nőttem fel, a Tiszazúgban. A kémiával konkrétan 7. osztályban kerültem kapcsolatba, mint tantárgy, de ötödikes koromban ajándékba kaptam a közösségi munkám elismeréseként a nagy Öveges professzor könyvét, melyben rengeteg, gyermekek számára is kivitelezhető kísérlet szerepelt. Imádtam, szinte mindet végig csináltam a különböző háztartási eszközök segítségével. Valamennyi veszélytelen volt, de annál nagyobb sikert, mondhatni egy életre szóló meghatározó élményt adott számomra.

– A kémia tantárgy is jól ment?

– Igen, sőt a továbbtanulásnál is meghatározó volt számomra a természettudomány. Szolnokra a Pálfy vízügyi technikumba nyertem felvételt, általános vegyész szakra. Fizikaikémiát tanultam, mely a fizika és a kémia ötvözete.

– Mindig is laboránsként dolgozott?

– Csak az utóbbi években. Saját szakmámban, általános vegyészként nem tudtam elhelyezkedni. Nagyon sok iskolába is pályáztam laboránsi posztra, sikertelenül. Végül néhány éve a Refibe sikerült felvételt nyernem. Nagyon jól érzem magam. Tudom, hogy kivételes helyzetben vagyok, mert olyan gyerekekkel foglalkozhatok, akiket valamilyen érdeke fűzi a kémiához. Legyen az a továbbtanulás, tehetség, vagy megszállottság. 

– Jól érzi magát laboránsként?

– Igen, nagyon. A kémia tanárokkal nagyon jó a kapcsolatom, jól együtt tudunk működni. Szívesen átvállalom tőlük a gyakorlati órák oroszlánrészét, a laborfeladatok előkészítését, feladatok összeállítását. A korábbi rutin nem veszett el belőlem, így nagyon jól érzem magam laboránsként. Örülök, hogy a gyerekek élvezik a gyakorlati órákat, melyben nekem is nagy szerep jut. Gyakorlatiasságra próbálom nevelni őket. Hogyha valami nem sikerül elsőre, mindig legyen B terv. 

– Azonnal megtalálta velük a hangot?

– Bevallom, először nagyon féltem tőlük. Rögtön az első órán egy pökhendi srác keresztkérdéseket tett fel, mondhatni, összementem. Felvetődött bennem: mit keresek én itt? Mint kiderült, jó helyen vagyok. Ma már nagyon rutinos vagyok a korosztályukkal, jól kijövünk. Szorosabb kapcsolatom van azokkal a diákokkal, akik komolyan érdeklődnek a kémia iránt, versenyekre járnak. Közösen beszéljük meg, mire lenne szükségük, milyen eljárásban gondolkoznak, sokszor én magam adok nekik ötletet. Boldog és büszke vagyok rá, hogy bizalommal fordulnak hozzám.

– Csak a tanóráknál kell segítkeznie?

– Annál sokrétűbb a munkám. A szakköröknél, a versenyre készülőknél délutánonként, sőt hétvégén vagy nyári szünetben is szívesen jövök nekik segíteni. Csapatban gondolkozom, ebbe én is a maximumot beleteszem. Mindig nagyon szurkolok nekik.

– Ezek szerint tisztelettel vannak a munkája iránt?

– Azt hiszem igen, külső szemlélőnek ez csak háttérmunkának tűnik, de a tanáraim hálásak, hogy az órákon elvégzem a kísérleteket, ők pedig közben magyarázni tudják a látottakat; illetve, hogy új kísérletekkel színesítem a tananyagot, vagy figyelemmel kísérem a délutáni munkát az aktív gyerekekkel, versenyzőkkel. Az évek alatt sikerült tekintélyt szereznem. Nemcsak magamnak, megtanítottam nekik, megértettem velük, hogy a kémcsövekre oda kell figyelni. Alázattal kell lenni a kémia iránt. Egy kísérletet fele annyira sem lehet irányítani, mint gondolnánk. Nagyon odafigyelve, pontosan kell végrehajtani minden egyes lépést. Ha betartják a szabályokat, akkor a kémia a barátjuk lesz, és amit szeretnének, elvárnak tőle, meg is kapják.

– Minden versenyfeladatnál tud segíteni?

– Mondhatni igen. Jelenleg azonban van egy nagyon tehetséges végzős srác, Hegedűs Marci, akivel évek óta együtt dolgozunk. Sok versenyre segítettem már felkészülni gyakorlati oldalról. Rendkívül jól megértjük egymást, szabadidejében is sokat beszélgetünk a kísérletekről, a lehetőségekről. A tudása azonban már túlnőtt a Refi laborján, és feljár az ELTE DTK kémia laborjába. Azzal nem tudom és nem is akarom felvenni a versenyt. Örülök, hogy egyetemi végzettségűek segítik a munkáját, boldog vagyok, hogy szárnyalhat.

– Elhivatottságát mutatja, hogy az Ön nevéhez fűződik a Nagy Tudományválasztó nap létrehozása, amikor is a diákok különböző kísérletek által népszerűsítik a természettudományokat.

– Úgy érzem, ez egy jó kezdeményezés, melyet nagyon élveznek a diákjaink, miközben más iskolákból érkező alsóbb évfolyamosok érdekes és látványos kísérletek által kaphatnak kedvet iskolánk és a természettudományok iránt. Ebben a tanévben is 18 kísérlet szerepelt a programban, melyet tanulóink mutattak be.