Díjazták a halasi cigányságért végzett munkájukat – galériával

A nemzetiségek napjának rendezvényén részt vett Langerné Victor Katalin, a köztársasági elnök tanácsadója, Bányai Gábor kormánybiztos, országgyűlési képviselő is, akik a rendezvény elején együtt gyújtották meg az adventi koszorún a harmadik gyertyát Szabó Tündével, a Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökével.

Bányai Gábor köszöntőjében elismerően szólt a halasi cigányság életében az elmúlt időszakban történt pozitív irányú változásokról, jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg a városban és komoly eredményeket sikerült elérni a társadalmi felzárkóztatás területén is, hangoztatta a kormánybiztos, aki példaértékűnek nevezte a halasiak erőfeszítéseit.

Szűcs Csaba alpolgármester két önkormányzati ciklust, az elmúlt közel tíz évét értékelte együtt, kiemelve, ahhoz, hogy az ember jól tudja végezni a munkáját, olyan szövetségesekre volt szükség, mint Fülöp Róbert polgármester, Bányai Gábor kormánybiztos, Langerné Victor Katalin elnöki tanácsadó, Sztojka Attila, roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos és Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat elnöke, akik az elmúlt tíz évben segítették a halasi cigányság törekvéseit. Ide sorolta a halasi nemzetiségi önkormányzat és a környező településeken működő cigány nemzetiségi önkormányzatok tagjait is.

Öt problémás szegregált városrészt felszámoltak

– 2014-ben bátor lépést tett a polgármester azzal, hogy személyemben egy cigány embert jelölt az egyik alpolgármesteri posztra, ami akkoriban országosan is egyedülálló volt – fogalmazott Szűcs Csaba, aki elmondta, hogy a városban kilenc problémás szegregált városrészből ötöt sikerült felszámolni.

– Kezdtük a Kőrösi úttal, amely évtizedeken keresztül az egyik szégyenfoltja volt a városnak, amiről sokan azt gondolták, hogy az ottani áldatlan állapotokat képtelenség lesz felszámolni, de mi megcsináltuk. A területre rá sem lehet ismerni, ma Kiskunhalas egyik ikonikus vállalkozása működik ezen a helyen, a megváltozott környezet jó hatással volt a közelben működő oktatási intézményre és a környező vállalkozásokra is – hangoztatta az alpolgármester.

A városvezető említést tett az Erzsébet királyné téri 55 lakásos önkormányzati társasházról, amit kívül-belül teljesen felújítottak, és megszüntették a szegregátumot az Ady Endre és a Gimnázium utcában is. Összesen hetven lakást újítottak fel az elmúlt tíz évben. – Ez pont hetven ingatlannal több, mint 2014 előtt volt, amikor egyetlen ilyen felújítás sem volt. Azt gondolom, hogy magáért beszél, a munka, a pénz és a forrás, amit Kiskunhalasra tudtunk hozni. A felszámolt szegregátumokban élők új esélyt kaptak olyan szociális bérlakásokban, ahol normális életet tudnak élni. Ahol nem kell azon gondolkodni, hogy van-e víz, van-e villany, vagy pedig a gyereket le lehet-e fektetni valahol – fűzte hozzá Szűcs Csaba.

Megújult a cigány közösségi ház is

Az elmúlt öt évben teljesen megújult a három épületegyüttesből álló Rostás László Cigány Közösségi Ház is, ahol új bútorokat és felszereléseket is sikerült vásárolni. – A beruházáshoz kellett a települési önkormányzattól önerő, kellett az első ütemben pályázati forrás, amit Bányai Gábor országgyűlési képviselő közreműködésével sikerült előteremteni, és kellett hozzá még plusz forrás, hogy be lehessen fejezni, ezt a nemzetiségi önkormányzat saját forrásból, a felelős gazdálkodásának köszönhetően ki tudta egészíteni, a harmadik épületet pedig újabb kormányzati forrásból sikerült felújítani, Sztojka Attila kormánybiztos közbenjárásának köszönhetően – tette hozzá az alpolgármester.

Van még mit rendbe hozni

Szűcs Csaba szerint a munka nem ért véget, hiszen van még bőven terület, amit rendbe kell hozni. A következő ciklusok feladata lesz a Sáros, a Polgár, az Átlós és a Határ úton élő cigány családok lakhatási körülményeinek a rendezése, a mostani állapotok felszámolása.

Fontos és kiemelt beruházásként említette a vásártér felújítását az alpolgármester, ami hamarosan elkészül és szintén a leromlott városrészek rehabilitációs programjának köszönhetően fog olyan új közösségi tér épülni, ahol a havi és hóközi vásárok mellett, kulturális és közösségi rendezvényeket is lehet majd tartani.

Valós alternatíva a romák számára a továbbtanulás

Szűcs Csaba szólt arról is, hogy az elmúlt években számos képzést tudtak indítani, kezdve a nyolc általános iskola befejezésétől a dajka, szociális asszisztens, szociális ápoló, gondozó, érettségizők számára. Az elmúlt években közel kétszáz halasi roma érettségizett le felnőttoktatás keretében Kiskunhalason, és sokan mentek a felsőoktatásba tovább tanulni.  – Hihetetlen, hogy milyen sokan látják a tanulás fontosságát. A cigány társadalomnak ma már sokkal több pozitívuma van, mint negatívuma – hangoztatta az alpolgármester, aki szerint fontos, hogy a többségi társadalom ne csak a rosszat, hanem a jót is lássa. Példaként említette azt is, hogy az országban elsőként Kiskunhalason hozták létre a Cigány Nemzetiségi Diákkört, valamint, hogy a vármegyei és helyi rendőri szervekkel együttműködve Kiskunhalason volt először Police Café, ahol kötetlen formában, de kendőzetlenül tudtak beszélgetni a rendőrökkel a cigányságot érintő bűnügyi problémákról.

Novák Katalint is Halasi Cigányságért díjat kapott

A nemzetiségi napon átadták a Halasi Cigányságért díjakat is, a kitüntetettek között van Novák Katalin köztársasági elnök, aki néhány héttel korábbi kiskunhalasi látogatása során vehette át a Kiskunhalasi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elismerését. Halasi Cigányságért díjjal ismerték el Langerné Victor Katalin, az államfő tanácsadója és a kiskunhalasi Köves Márta, a Nő az esélyért projekt országos szakmai vezetője munkáját. A rendezvényen közreműködött Sztojka Olivér, a halasi cigány tánccsoport és a kecskeméti Kodály Zoltán Szakgimnázium néptánc szakos tanulói, valamint a Karaván Família tagjai muzsikáltak.