A világhírű azerbajdzsáni költő és filozófus tiszteletére avattak szobrot Lakiteleken – galériával

A szoboravató beszédet Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár mondta. Úgy fogalmazott, szomorú látvány a magányos ember, fájdalmas sors, egy magányos nép sorsa. Ezt mi, magyarok hitelesen tanúsíthatjuk, hiszen tapasztalataink alapján beszélhetünk arról, mennyire nehéz volt megkapaszkodni itt, Európa közepén társtalanul, számunkra idegen, de egymással rokon népektől körülvéve. 

– Isten segítségével és a saját erőnkből azonban sikerült megvetnünk a lábunkat, túlélnünk a legválságosabb időszakokat is, és végül elfoglaltuk a sors által kijelölt helyünket Európa népei közt. Magányunk természetesen viszonylagos, a történelem szeszélye alakította úgy, hogy az őshazától messzire szakadjunk, de ez nem jelenti azt, hogy egyúttal gyökértelenekké is váltunk. Ázsiába nyúló gyökereinket megőriztük, egy percig sem felejtettük ősi hagyományainkat, kultúránkat és otthagyott rokonainkat sem. A közös múlt emléke mindig is ott élt a magyarok szívében és ott élt a rokon népek szívében is – hangsúlyozta az államtitkár.

Majd így folytatta: „A mai napon messzire pillantunk visszafelé az időben, hiszen a türk népek legendás alakjának, a 12. században élt, Nizami Ganjavi szobrát avathatjuk fel itt a rokon népek panteonjában. Nizai Ganjavi az azeri nemzet egyik ősi kulturális központjában született 1141-ben, ott is élte le az életét egészen 1209-ben bekövetkezett haláláig”.

Nizami Ganjavi nem sak költő volt, hanem filozófus is, jártas a csillagászatban, a matematikában, az orvostudományban, a botanikában, valamint a zenében és a képzőművészetben is. Emberként is jellem lehetett, amikor a legtöbb költő énekmondó elszegődött valamelyik uralkodó, vagy nagyúr udvarába, Ganjavi független maradt, hízelgő ódákat nem szerzett senkiről. Földbirtokosként élt, birtokait a szüleitől örökölte. Korát megelőző, ihletett és mély gondolkodású reneszánsz polgár volt, aki fontosnak tartotta a művészetek és tudomány művelését is. És aki nem mellesleg boldog családi életet élt. Fő műve, a Khamsa, amelynek jelentése Öt kincs, ma már a világirodalom remekei közé tartozik. 

A költő emlékét hazája, Azerbajdzsán világirodalmi jelentőségéhez mérten ápolja. Bakuban mauzóleum őrzi az emlékét, a metro egyik állomása a költő nevét viseli, 2021-et, születésének a 880. évfordulóját az azeri kormány Nizami Ganjavi Évnek nyilvánította, mely során számos, a költő munkásságát felelevenítő rendezvényre került sor – részletezte az államtitkár. 

Ali Huseynli, az azerbajdzsáni parlament, a Milli Majlis alelnöke hangsúlyozta, a szoboravató is bizonyítja, hogy az azeri és a magyar népnek közös múltja van, és közös jövője is lesz. Emlékeztetett: az azeri nép a napokban is ünnepli győzelmét, Azerbajdzsán szuverenitását Karabah felett. Mint mondta: a magyarok a nehéz időkben kiálltak népük mellett, miniszterelnökük, Orbán Viktor pedig minden körülmények között támogatta országukat. Felidézte, hogy néhány hónapja Lezsák Sándor az azeri parlamentben úgy fogalmazott: Azerbajdzsán népe ne feledje, hogy Magyarország sziklaként áll népük mellett Európában. Ali Huseynli hangsúlyozta: a magyarok se feledjék, hogy mögöttük pedig szilárd sziklaként a Kaukázusban ott áll Azerbajdzsán.   

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke beszédében kifejtette: Nizami Ganjavi hitéből, írásaiból, és az általa képviselt világból erőt meríthetett és építkezhetett az azeri nép, de a magyarok is. Felidézte: a Hungarikum Liget első, keresztény panteonjában – a Bibliaház és a Szent István kápolna mellett – a huszadik század hitvalló, mártírsorsú főpapjai és lelkészei kaptak helyet. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik valamilyen formában kötődtek és kötődnek ma is a Lakitelek Népfőiskolához, formálták szellemiségét az elmúlt évtizedekben. A magyar értékek kikötője ez – tette hozzá. És mint mondta: egyre bővül a magyarokkal rokon népek panteonja is, hiányoznak még a török, az üzbég és a türkmén nép képviselői.