Glatz Oszkár festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás a halasi Thorma-múzeumban – galériával

Glatz Oszkár Bécsben és Münchenben folytatott művészettörténeti tanulmányai után 1892-től Hollósy Simon magániskoláját látogatta, 1893-tól a Julian Akadémián képezte magát. 1896-tól már Nagybányán, az Izvorán festett. Törzstagja volt az 1908–1911-ig működő Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének, és részt vett a Szinyei Társaság alapításában. 1914-1938 között a Képzőművészeti Főiskolán tanított.

A kiállítás központi terében látható Glatz Oszkár grafittal és szénnel rajzolt portréira hívta fel a figyelmet Bányai Gábor kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője, aki kiemelte azt is, hogy a művész fiatalkori alkotásain Magyarország akkori nagyjainak arcképei láthatók, köztük Mikszáth Kálmán és Gárdonyi Géza is. – Glatz Oszkárt valószínűleg komolyan vették az akkori magyar elit tagjai, a művészet, a politika, az építészet nagyjai is szerették őt és az alkotásait – fogalmazott köszöntőjében, arra is emlékeztetett, hogy Glatz Oszkár már egészen fiatalon, 24 éves korában csatlakozott az alapító atyákhoz, akik Nagybányán létrehozták a magyar festészet akkori és azóta is fontos időszakát.

– Nagyon fiatalon vágott bele az ismeretlenbe, és olyan emberektől tanult, köztük Thorma Jánostól, és azok közé csatlakozott, akik a hazát megismerni és megszeretni, a kultúráját tisztelni és fenntartani kívánták, két éven keresztül vállalta a nagybányai létet – mondta Bányai Gábor.

A kiállítást Kuris István László alpolgármester nyitotta meg, aki szerint Glatz Oszkár művészetének egyik jellegzetessége, hogy a maguk hétköznapi valójukban szerette megfesteni az embereket, és ezzel valódi élményt ad ma is azoknak, akik megnézik a képeit. – Ennek hatásaként nem egy képkeretbe zárt pillanat külső szemlélői vagyunk. Együtt ereszkedünk le térdre a bányászokkal a reggeli imánál, halljuk a lovak dobogását a Megérkezés című képnél, egyszerre pörgetjük a rózsafüzér szemeit a pásztorlánnyal, ott ülünk Mikszáth Kálmánnal szemben és érezzük az égő szivar füstjét, vagy éppen kezet fogunk az öreg emberrel. A képek annyira élethűek, ha mi képtelenek is vagyunk beleélni magunkat, akkor a rajta levők lépnek ki a képkeretből és állnak körül bennünket – fogalmazott az alpolgármester.

A most nyílt kiállítás és az ezzel szorosan összefüggő Glatz Oszkár kutatások felélesztése kapcsán nem lehet eléggé hangsúlyozni Mátyásfalvi György szerepét, aki egyébként vérbeli Glatz, lévén, hogy a művész oldalági rokona – emlékeztetett Marosvölgyi Gábor művészettörténész, aki szakmailag értékelte a kiállítást. Elmondta, hogy a kutatások során igyekeztek formába önteni mindazt, ami szakembereket megszégyenítő kitartással még módjában állt összegyűjteni a művész terebélyes családfájáról Mátyásfalvi Györgynek.

A kiállítás megnyitójára egy, a művész festményeit, grafikáit és portréit tartalmazó katalógus is készült, amelyet Szakál Aurél szerkesztett, és Kollarics Gábor művészettörténész mutatott be a kiállítás megnyitóján.

Kocsisné Varga Zsuzsanna, a Thorma János Múzeum igazgatója megköszönte az idei Kiskunhalasi Őszi Tárlat kiállításának közreműködőinek munkáját, valamint a műtárgyak kölcsönzőinek, név szerint a Budapest Történeti Múzeum (BTM) Kisceli Múzeum, Francesca de Chatel, Kieselbach Galéria, KOKART Archívum, Lauer Edit, Mátyásfalvi György, Nagy András, Nemes Galéria, Dr. Sulyok Zoltán, Virág Judit Galéria, Petőfi Irodalmi Múzeum, Szépművészeti Múzeum vezetőinek, hogy halasi múzeum rendelkezésére bocsátották az alkotásokat. A kiállítás katalógusának létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta.

A kiállítás megnyitóján a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanárai működtek közre. A tárlat a Thorma János Múzeum nyitvatartási ideje alatt tekinthető meg.