Szankon szentelték meg Bács-Kiskun vármegye kenyerét – galériával

Bábel Balázs szentbeszédében felidézte Szent István alakját, hogy számtalanszor osztott alamizsnát, kenyeret a szegények között. – Nem véletlen, hogy megmaradt Szent Istvánnak a jobbja, én ebben isteni jelet látok. Hogy Szent Istvánnak éppen az a testrésze maradt meg viszonylagos épségben köztünk, amivel olyan sok jót cselekedett. Megmaradt az a kéz, amivel a felebaráti szeretetét gyakorolta. Így is összekapcsolódik a mai ünnepünk Szent István ünneplésével, az új kenyér megáldásával és szétosztásával – mondta szentbeszédében az érsek.

Az érsek külön is megemlékezett beszédében a Duna-Tisza közén élő kunokról, akik hosszú kalandos úton jutottak el odáig, hogy a redemptioval, ki tudta vívni az önrendelkezési jogát. A történelem folyamán a kezdeti pogány nép megkeresztelkedett és alkotó keresztény néppé vált, a jászokkal, székelyekkel együtt. Ma már egységet alkot a magyar nemzettel, melynek nevében ajánlotta fel az örökös nélkül maradt Szent István király, a halála előtti napon a Szent Koronát és az országot Szűz Máriának.

A vármegye kenyeréhez szükséges lisztet – amihez a búzát a vármegye 62 településéről ajánlották fel – Izsákon, az Eleven Porta családi ökogazdaságban, kíméletes malomköves eljárással Rácz Sándor molnár őrölte meg. A vadkovászos kézműves kenyér megsütését a kiskunmajsai Boldog Kenyérpékségben végezték.

Az oltár elé helyezett vármegye kenyerét Kósa István szanki református lelkész áldotta meg, majd dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek megszentelte a szentmisét követően. Bács-Kiskun vármegye vándor- és emlékzászlajára feltűzték a vármegye kenyeréhez hozzájáruló települések polgármesterei a településeik szalagját, majd Rideg László, a Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat elnöke átadta a vándorzászlót Varga Ferencnének, a kenyérszentelésnek otthont adó település, Szank polgármesterének.

Megáldották és megszentelték Szank első kenyerét is, amelyet Dubori Tiborné sütött meg, abból a búzából, amelyet Palotás Zsolt ajánlott fel.