Újragondolt operettklasszikus a Kecskeméti Nemzeti Színház idei évadának utolsó premierje – galériával

Sir Basil szerelmes Angèle Didier-be, az Opera ünnepelt énekesnőjébe. Feleségül is venné, de a társadalmi elvárásokra is tekintettel kell lennie – nem házasodhat rangján alul. Ezért olyan arisztokratát keres, aki hajlandó Angèle-lel rövid ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majd előre megállapodott válásuk után ő kössön házasságot a színház csillagával. E célra kiválóan alkalmas René, Luxemburg grófja, aki egy komoly összegért cserébe vállalkozik arra, hogy Angèle-t feleségül vegye anélkül, hogy valaha látta volna. Basil kérésére a szertartáson is egy spanyolfal választja el egymástól az ifjú párt, mindössze a kezük találkozik a gyűrűhúzáskor, s egy kézcsók a hitvesi pecsét. Angèle és René nem sokáig maradnak ismeretlenek egymás számára, válásukkal pedig életük egyik legnagyobb megpróbáltatása vár rájuk – szól Lehár Ferenc emblematikus operettjének sokak által ismert története.

Az operett eredeti szövegkönyve az Alfred Maria Willner és Robert Bodanzky szerzőpáros műve, amihez a Szente Vajk és Galambos Attila alaposan hozzányúlt.

Először megnéztük, hogy milyen szóba jöhető adaptációk voltak már magyar színpadon, majd az eredeti német nyelvű librettót is áttanulmányoztuk, ami annyira az akkori kor jellegzetességeit hordozta magán, hogy úgy döntöttünk, új darabot írunk – mondta Szente Vajk, az operett rendezője és az új szövegkönyv társírója. A történet természetesen ugyanaz maradt, amit a nagyérdemű megismerhetett az elmúlt 100 évben az operett színpadokon, de minden mondat új benne.

A szöveg tele van világirodalmi és filmes utalásokkal, Shakespeare-től József Attilán át a Gyalog galoppig, a díszlet pedig amellett, hogy szemet gyönyörködtető, képzőművészeti hivatkozásokat is felvonultat, ezért egy vizuális alámerülés a festészet világába. Nem véletlen ez a gazdag, összművészeti benyomás: Szente Vajk hangsúlyozta, hogy az operett részben a művészetről és a művészekről szól, ezért gondolkodtak ilyen gazdag referenciakészletben.

A darab különlegessége nemcsak aktualitása, itt-ott tetten érhető musical-szerűsége, hanem az is, hogy egy ponton interaktívvá válik, a főszereplő a közönséget is bevonja az előadásba. Szente Vajk elmondta, hogy ez a kölcsönös viszony előadó és közönség között az előadás alatt nóvum a hazai operettirodalomban, azonban a gyökere mégsem, az régebbre nyúlik vissza.

– Amikor az operettekben a felvonások között átdíszítették a színpadot, akkor lehúzták a függönyt, de a zenekar játszott és a közönség énekelt. 100 éve elterjedt volt az ilyen interakció az operettszínházakban, aztán ez eltűnt, mi pedig ily módon hoztuk vissza ezt a kapcsolódást – fogalmazott a direktor.

Nem lehet elmenni Feleki Kamill mellett, akinek személye egybeforrt Sir Basil szerepével és a Szívem szeret című dallal. Szente Vajk elmondta, hogy szándékosan nem akarták megidézni az ő játékát, ezért nem is raccsoltatja Járai Mátét és Szerednyey Bélát, akik kettős szereposztásban játsszák a kormányzót.

 Nekünk ez nem volt célunk, noha látható, hogy a Járai Máté/Szerednyey Béla által játszott Sir Basil máshogyan gondolkodik, mint az átlagember, hiszen egy másik világban is él – mondta.

Szente Vajk vonzódása ismert a musical műfaja iránt, és meglátása szerint az operett is musical bizonyos értelemben.

–  Az 1910-es években a Luxemburg grófja, vagy éppen a Csárdáskirálynő olyannak számított, mint amilyen ma nekünk a musical, hiszen a mai kor zenés színházát musicalnek nevezik, korábban ez az operett volt – fejtette ki a rendező.

Bori Réka a primadonna, aki Angéle Didier-t játssza. Mint fogalmazott, közel áll hozzá az operett műfaja, amit az egyetemi évei alatt kedvelt meg, ezért mindig öröm számára, ha primadonnát alakíthat. Különösen izgalmas a jóformán rájuk írt szerepeket eljátszani. Meglátása szerint szerepe maiságával ledönti azokat a kereteket, melyek 100 évvel ezelőtt a primadonna szerepét meghatározták, és Angéle Didier sokkal emberszerűbbé, élővé és érzővé válik az átiratban.

– A korábbi darabokban úgy össze tudtunk csiszolódni, hogy egyre több réteget kapott a kapcsolatunk, és így a munkánk. Nem tapogatózással kezdünk, hanem van egy alap tudásunk egymásról, így egy alapvető bizalom is egymás felé, amire rögtön építkezni lehet – mondta Bori Réka. Szerinte azért is szükség van a kor igényei szerinti aktualizálásra, mert a korabeli operettek poénjai nem feltétlenül működnének ma.

– Azt kell keresni, hogy hogyan marad érvényes a műfaj a mai időkben is. A szövegkönyv újraírása jó módszer arra, hogy életben tartsuk az operett szép és fontos műfaját. Az eredetiséghez ragaszkodva fennáll annak a veszélye, hogy poros lesz a zsáner és ez nem azt segíti elő, hogy sokáig velünk maradjon – vélekedik a kérdésől a színésznő.

Koltai-Nagy Balázs a darab bonvivánja, René Fouchét, a szegény festőművészt, Luxemburg grófját alakítja. Mint fogalmazott, a szerep nagy kihívása, hogy nemcsak statikus pozícióban kell énekelnie, ezért a sok mozgással, nagy kavalkád közepette megterhelő az ének. Elmondta, hogy örömmel tölti el, hogy a színház sokrétűen felhasználja színészi és énekesi képességeit. Mindazonáltal szeretne egy nem zenés-táncos, hanem mélyebb, lélektani jellegű és nagy lelki amplitúdókat bejáró szerepet, ahol nem a zene közvetíti, hanem maga mutathatja meg a lelki állapotokat: például szívesen lenne Willy Loman Az ügynök halálában.

A Luxemburg grófja premierjét pénteken 19 órakor tartják a nagyszínházban.