A földrengés sem hátráltatta a kecskeméti Újkollégium építését

Nosztalgiázáshoz a Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunkat vettük alapul, melyhez forrásként helytörténeti írásokat vettünk alapul. A kort megidéző régi képeslapok Sebestyén Imre képeslapgyűjtő hagyatékából származnak. 

Az Újkollégium építése Kada Elek polgármestersége idején kezdődött meg, 1911-ben. Ez az időszak, ezek az évtizedek építészeti, városrendezési szempontból meghatározók voltak a város életében, melyre a történelmi források is rámutatnak. 

Kecskemét városképe a 19. században kezdett formát ölteni, több hatalmas tűzvész (1678, 1717, 1794 és 1819) miatt a városrendezés így már halaszthatatlanná vált. Látványos fordulóhoz ért a század végén a kiegyezést követő fellendülés hatására a város gazdasági struktúrája hatalmas változáson ment át, megindult egy korszerűbb városszerkezet kialakítása. Lestár Péter és Kada Elek több mint három évtizedes polgármestersége idején olyan híres épületek épültek meg, mint a színház, a városháza, a Cifrapalota vagy az Újkollégium.

Méreteiben és városképi jelentőségét tekintve is kiemelkedik a sorból a Református Főgimnázium és Jogakadémia, ismertebb nevén az Újkollégium. Tervezője Mende Valér, aki egy már modernebb felfogású, a kortárs nemzetközi építészet irányzataihoz illeszkedő, szecessziós irányt képviselő Fiatalok elnevezésű országos építészi körbe tartozott. Még huszonévesen, újító energiája teljében vállalta el a megbízást. Kada Elek akkori polgármester éppen arra törekedett, hogy Kecskeméten megjelenjenek a magyar építőművészet legújabb irányai. Eredetileg a Rákóczi úton épült volna fel az Újkollégium, de végül – a református egyház kérésére – a templom közelében, a tervezett, de pénzhiány miatt meg nem valósult városi kultúrpalota területe helyén épült meg.

Mende Valér neve mellett meg kell említeni Dombi Lajos nevét is. A gimnáziumi tanár segített 1909-10-ben elkészíteni a terveket. Az építkezés 1911 márciusában indult meg, melyet a júliusi hatalmas földrengés kicsit hátráltatott ugyan, de folytatódott. Az oktatás 1912-ben már megkezdődhetett a félig kész épületben. Rá egy évre azonban már teljesen befejeződött az építkezés.

Az Újkollégium szecessziós stílusban készült, mégis nagy a különbség a vele szemben, tíz évvel korábban épült Cifrapalotával. Az Újkollégium építészeti formáiban megtalálható az észak-német és az erdélyi népi faépítészet. A népi gyökerek a Zsolnay-gyárban készült, szürke pirogránit díszek erőteljesen stilizált formavilágában is tetten érhetők. Az épület dísztermének színes üvegablakait Róth Manó műhelyében készítették, amelyek témáját az egyház tanácsa határozta meg. Az épület tiszteletet parancsoló. A várszerű monumentalitást fokozó motívuma az erősen kiugró, kocsialáhajtós középső rizalit némileg szokatlan képet nyújt a magas fedélszékkel, kiemelt tetőgerinccel és a rajta ülő vékony, ámde kellően hangsúlyos kiképzésű huszártoronnyal.

Az épület Kálvin téri szárnyát megnyújtották egy sarokbeépítéssel, majd 2004-ben tovább bővült, és egy uszoda is helyet kapott. Ma újra a református egyház tanintézménye, de a szocializmus idején többek között a Kodály zenei iskola működött az intézményben. 

Az elmúlt hónapokban újították meg energetikailag az Újkollégium épületét. 

Mende Valér építész nem csak az Újkollégium terén tette le névjegyét Kecskemét. Másik jelentős épülete a közeli Luther-palota.