2023.04.30. 12:51
Az épületet lebontották, de a szobrokat megmentették Kecskeméten
Ma már csak emlék Kecskemét belvárosában, a Lordok háza helyén egykoron állt katolikus bérház. Az épületen lévő királyszobrokat azonban megőrizték az utókornak. A nosztalgikus időutazásunk során a Lordok háza történelmének felidézése mellett „bepillantunk” a városházára is.
Forrás: Sebestyén Imre hagyatéka
E heti múltidéző cikkünkben a 19. század végére, 20. század elejére kalauzolnánk el Olvasóinkat. Petőfi Népe régi mellékletében, a Grátiszban megjelent múltidéző írásunk alapján mutatjuk be a Lordok háza és a Városháza történetét, melyekhez forrásként helytörténeti írásokat vettünk alapul. Az épületekről korabeli felvételeket pedig Sebestyén Imre gyűjtő hagyatékában található képeslapokon keresztül adjuk közre.
A mai Lordok háza helyén katolikus bérház állott a 20. század elején, amelyet a szecessziós építészet két kiváló mestere, Jánszky Béla és Szívessy Tibor tervezett, 1911-re épült fel. A jellegzetes, cseréptetőzetű erkélybeugrókkal tagolt falsíkú épület a szecesszió becses emléke volt Kecskemétnek. Épületszobrászati munkáit Kisfaludy Strobl Zsigmond készítette. Az épület pártázatán magyar szenteket ábrázoló szobrok álltak, amiket az épület 1966-os lebontása után megmentettek. A hat szobrot később, az 1990-es években az Arborétumban helyezték el a Mária-kápolna felőli bejáróban. Az épület helyén ma a Lordok háza áll.
A millenniumi Kecskemét büszkeségei közé tartozik a városháza is, mely 1892-96 között épült fel. Az épület a mai napig a város legszebb ékessége. Elkészülte óta szinte kívánkozott a képeslapokra. Lechner Ödön és Pártos Gyula nyerte meg az épület tervezésének jogát. Művüket a szecessziós építészeti irányzat formaelemeinek felhasználásával állították össze. Munkájuk közben tanulmányozták a népművészet remekeit, hímzéseket, pásztoremberek faragásait, népi csipkék motívumait, majd ezeket álmodták kőbe és vasba. Az épületkerámia különösen fontos jelentőséggel bírt Lechner Ödön életművében: itt használta először a színes Zsolnay-majolikát. Emellett a németalföldi építészetre jellemző hatalmas oromfal, a francia reneszánsz saroktornyok és a tetőtagozások is jól megfigyelhetők a városházán.
A városháza dísztermében található festménysorozatot Székely Bertalan festette, ezeréves történelmünk nagyjait bemutatva. Láthatjuk itt többek között a honfoglaló magyar törzseket Árpád vezér vezetésével, Szent Istvánt, Hunyadi Mátyást, Széchenyi Istvánt, valamint Kossuth Lajost.
