A Bács-Kiskunból érkezett nyertes fiatal szakácsok jó példát mutatnak a tanulóknak

A Magyarország étele 2023 verseny fókuszában idén a 200 éve született Petőfi Sándor állt. Ennek jegyében az elkészített étel és a csapat fantázianeve is a költő életéhez vagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kötődött. A maximum négy elemből álló innovatív, de populáris ételek esetében elvárták, hogy azok a legtöbb átlagos felszereltségű konyhán, akár nagy adagszámban is elkészíthetők legyenek. Az étel megalkotása során fontos volt a tradíció, a regionális hazai alapanyagok megjelenése, kötelezően használandó elem volt a kiváló minőségű sertéshús, a vaj, valamint egy bármely, Magyarországról származó öko- vagy hazai védjegyes termék.

Az első helyezett csapat

A verseny döntőjét a fülöpszállási Kígyósi Csárda Székekpuszta Ifjai nevű csapata nyerte. Balog Martin és Pottondi Nándor szakácsok a Kiskunsági préselt malacarc elnevezésű étellel nyertek, mely már elérhető a csárda étlapján is.

Balog Martint arra kértük, meséljen a versenyről.

Először bronz-, utána ezüst-, most pedig aranyérmet nyertem. Idén új csapattársam lett Pottondi Nándor személyében, akivel a csárdában is együtt dolgozom. Petőfi életműve régóta foglalkoztat. Sokat olvastam róla – jegyezte meg Balog Martin, aki Kecskeméten végzett a vendéglátóipari középiskolában, soltszentimreiként a tanulói gyakorlatát a Kígyósi Csárdában töltötte. Az iskola befejezése után a csárdában helyezkedett el, ahol hat év után konyhafőnök lett.

– Nagyon szeretem a szakmámat, melyre hivatásként tekintek. Rengeteget tanultam tanáraimtól és a séfektől, akik révén folyamatosan bővítettem szakmai tudásom, többek között Varga Károlytól, a Kígyósi Csárda mesterszakácsától, aki szívvel, lélekkel végzi munkáját. Mind a gyakorlati éveim alatt, mind már a munkában töltött idő alatt alázatra és tiszteletre tanítottak a mestereim, melyért a mai napig hálás vagyok. Bevallom, az iskolában még nem annyira ragadott magával a hév, de utána viszont beszippantott a szakácsszakma. 180 fokos fordulatot vett az életem, és menthetetlenül beleszerettem a szakmába. Külföldben is gondolkoztam rövid ideig, de ahogyan Petőfi Sándor is megmondta, ide születtem, itt kell küzdenem, és a legjobbat kihoznom magamból – jegyezte meg Martin, aki a munka iránti alázatát és szeretetét otthonról is hozza. Úgy nőtt fel, hogy látta a munka értékét, a munka fontosságát.

Az én életpályám jó példa erre. Ki kell lépni a komfortzónából. Úgy érzem, jó úton haladok. A tehetségemet és elkötelezettségemet értékelik, ma már 12 támogató szponzorálja a versenyeken való elindulásom – tette hozzá a 28 éves konyhafőnök, aki jelenleg ingázik a főváros és a munkahelye között. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy párja, Kitti mindenben mellette áll, tolerálja, hogy olyan sokat dolgozik, hétvégeken és ünnepnapokon is.

Pottondi Nándor szintén tanulóként került először a Kígyósi Csárdába. A 34 éves szakács 2006 óta dolgozik a csárdában, közben néhány évre kitekintett, és a fővárosba költözött. 2018-ban tért vissza. A csárda jellegű konyha mellett a fine dining éttermekben is kamatoztatta tudását. A fine dining gasztronómiai vonalat nagyon kedvelte, a díszítés fontossága a csárda jellegű ételeknél is kiemelt a számára. Ez iránti szenvedélyét erősítette, hogy a Kigyósi Csárda séfjétől, Varga Károly mesterszakácstól tanult, aki világhírnévre tett szert a faragott zöldség- és gyümölcskompozícióival.

Nándor Fülöpszálláson nőtt fel, jelenleg Szabadszálláson él. Felnőttként ez volt az első rangos versenye, korábban csak tanulókorában indult megmérettetésen, akkor is első helyen végzett. Öröm számára, hogy Martinnal közösen versenyzett, ráadásul nyertek is. A Kiskunsági préselt malacarc ételük egyre keresettebb, mindennap többen is rendelik az étlapról. Nándor végül elárulta, szabadidejében szívesen tetovál, melyben szintén a művészi adottságainak élhet, akárcsak az ételdíszítéseknél.

A második helyezett csapat

A Magyarország Étele verseny második helyezettje a kecskeméti Vincent étterem – Gróf Richárd és Zvekanov Martin alkotta – Vincent nevű csapata lett Bíbor hajnal elnevezésű ételsorával. A fiatal szakácsokat is arra kértük, meséljenek pályájuk alakulásáról.

A 31 éves Gróf Richárd ma már a Vincent konyhafőnök-helyettese. Nyolc éve került a pályára, dolgozott a Balatonnál, külföldön, a fővárosban és Várpalotán, mielőtt a párja révén Kecskemétre került. Tiszaugon vettek házat, onnan jár be nap mint nap dolgozni.

– Az eredeti szakmám távol állt a szakácsságtól, örülök, hogy sikerült váltanom. Jól érzem magam a Vincentnél, ahol nyitottak az újra, van lehetőség kibontakoztatni a kreativitásomat is. Jól érzem magam. Otthon már kevesebbet főzök, de szabadidőmben szívesen grillezek vagy pizzázok – mondta Richárd.

Zvekanov Martin 25 éves, 10 éve van a pályán. Bár Szabadkán született, de még kisgyermek korában Kecskemétre költöztek. A középiskolai évek alatt a gyakorlatát a Kecskeméti csárdában töltötte, később ott is dolgozott.

Nagyon élvezem, hogy új világ nyílt meg előttem – árulta el Zvekanov Martin.

A verseny kapcsán Martinnak már volt tapasztalata, hiszen tavaly az elődöntőn is túljutott egy másik szakáccsal, de sajnos az élet úgy hozta, hogy a döntőn nem tudott személyesen részt venni. Idén azonban Gróf Richárddal közösen sikert arattak a Bíbor Hajnal étellel, mely sertésmájból készült.

A díjazott étel egyelőre nem érhető el a Vincent étlapján, de nem kizárt, hogy a jövőben, akár már a nyáron helyet kap a helyi specialitásokhoz igazítva.

A harmadik helyezett csapat

A harmadik helyen a szabadszállási Zöld Ász fogadó által nevezett – Pető Mátyás Martin és Szegedi Krisztián szakácsokkal – Róna Ászai nevű csapata végzett a Csonkatányér nevű ételkompozíciójával.

Pető Mátyás Milán Soltszentimrén él, gyermekkora óta szakács szeretett volna lenni. Nem csoda hát, hogy ebbe az irányba kezdte meg annak idején tanulmányait. Szakácsként mondhatjuk, bejárta már a fél világot, több vendéglőben is dolgozott itthon és külföldön egyaránt. Azonban a szíve hazahúzta. Jelenleg a szabadszállási Zöld Ász Fogadóban és Étteremben dolgozik.

Mátyás az előző évi Magyarország Étele versenyen is indult, akkor még a Kígyósi Csárda konyhafőnökének, Balog Martinnak a segédjeként vett részt a megmérettetésen. Idén úgy gondolta, keres maga mellé egy társat és saját maga nevez a versenybe. Barátja, Szegedi Krisztián örömmel fogadta kollégája felkérését, mely után megalapították a Róna Ászai csapatot.

A versenyre való felkészülést szeptemberben kezdték meg, ami nagy összehangolást is igényelt, ugyanis a két szakács különböző településeken dolgozik és él.

– Kitalálták, hogy szó szerint új köntösbe öltöztetik, vagyis kirántják a hurkát. Meglepő lehet, de nagyon finom az általunk így elkészített különleges fogás – mondta Pető Mátyás. Hozzátette: kutatásuk során feltérképezték a Petőfi korában leggyakrabban fogyasztott ételeket, többek között így esett a választásuk a kukoricamáléra, melyből kukoricamálés túrógombóc köretet készítettek.

A Csonkatányér nevet viselő ételkompozícióval a csapat Petőfi Sándor Csonka torony című versét és egyben a Soltszentimre és Csengőd határában található Csonka tornyot is szerették volna megeleveníteni a tányéron.

Szegedi Krisztián szerint szakmailag sokat fejlődtek és tanultak a versenyen. Büszkék az elért eredményre, és arra, hogy a dobogós helyezettek nagy részével jó baráti és munkakapcsolatot ápolnak. Örülnek annak, hogy vármegyénk ilyen jól szerepelt ezen a megmérettetésen.