Bemutatták Osztrogonácz Miklós trilógiáját Baján − galériával

Osztrogonácz Miklós elmondása szerint 2010-ben kezdett el írni, késztetést érzett arra, hogy bebizonyítsa, megtud írni egy nagy lélegzetvételű művet. Tíz éve alatt született meg a trilógia, melynek utolsó kötete tavaly ősszel jelent meg. 

− Azt gondolom, hogy ezt a regénytrilógiát hat év alatt is meg tudtam volna írni, csak nekem két állásom van. Könyvtáros vagyok, ami mellett vállalkozásban késeket köszörülök. Szeretek csavarogni, aki ismer az tudja, hogy sokat járok az erdőbe, szeretek horgászni, vízitúrázni, biciklizni. Sok ilyen hobbim van − mondta Osztrogonácz Miklós. 

A trilógia előzményeként a szerző olvasónaplókat írt, elmesélt egy iskolai történetet, amikor egy kötelező olvasmány tartalma helyett egy fogalmazást írt, amit a tanárnő az osztálynak is felolvasott. Ezt is jelnek tekintette. A néprajz, a történelem, a régészet, helytörténet kapcsán erős inspirációk érték később. Dr. Solymos Ede kandidátus, etnográfus, a dunai halászat nemzetközi hírű kutatója, a bajai Türr István Múzeum nyugalmazott igazgatója, Bánáti Tibor író és Rapcsányi László rádiós műsorvezető, író is erős hatással voltak a szerzőre. Nagyon sokat inspirálódott. Olyan könyvet szeretett volna írni, amilyet eddig még senki előtte.

Folyamatosan olvasott. Véleménye szerint egy író mindig nagy olvasó, de fordítva nem igaz. Olvasott szépirodalmat, történelmi regényeket, sci-fit, mesét, természettudományos könyveket. A történelmi regények kategóriában Móricz Zsigmond műveit emelte ki.

Osztrogonácz Miklós trilógiájának nyitó darabja a XI. század első felében játszódik és nagyon zűrzavaros, ellenséges világba viszi el az olvasókat. Ez volt az a kultúrtörténeti kör, amikor a pogányság és a kereszténység találkozott. A szerző továbbá hangsúlyozta, hogy az a tény, hogy jelenleg magyarul beszélhetünk, az Szent István királynak köszönhető. Ha körbe nézünk a környéken, egyetlen olyan törzsi állam sincs, ami úgy fennmaradt volna, mint amilyenek az ős magyarok voltak, a honfoglalók, illetve a későbbi korok magyarjai.

A rendezvényen Heinczinger Miklós, a Misztrál együttes egyik tagja a szerző két megzenésített versét adta elő, majd zárásképp a Gyöngyöt az embernek című dalt énekelte el.