2023.02.06. 13:55
A magyarság értékeit közvetítve szolgálja a közösséget
A Petőfi Népe és a baon.hu keresi 2022 Év emberét! Olvasóink dönthetik el, hogy ki kapja a megtisztelő díjat. A következő napokban bemutatjuk a tíz jelöltet. Az alábbi cikkünkben Mikulás Ferencet, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetőjét, a Kecskeméti Animációs Filmfesztivál (KAFF) alapítóját ismerhetik meg.
Mikulás Ferenc, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió vezetője
Fotó: Horváth Péter
Mikulás Ferenc neve egybeforrt a hazai és nemzetközi animációsfilm-gyártással. – Tanúja voltam annak, amint a hagyományos paraszti kultúra összeomlik. Amikor el kellett hagynom a kunszentmiklósi középiskolát, majd később nem vettek fel egyetemre, akkor megfogadtam, hogy ha a filmkészítés közelébe kerülök, olyasmibe fogok, ami a magyarság kulturális örökségét korszerű eszközökkel továbbviszi, hogy ezzel is a közösségem hasznára legyek – mondta Mikulás Ferenc arról, hogy hogyan választotta életpályának az animációs filmet.
– Az egész 52 évem arról szól, hogy adjak Kecskemétnek és alkotói lehetőséget kapjanak a tehetséges munkatársaim. Amikor a Pannónia Filmstúdiótól különvált a kecskeméti stúdió, akkor kértem a várostól, hogy Kecskemétfilm Kft. legyen a nevünk, az animációs fesztivál is Kecskemét nevét viseli, a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórház Csecsemő- és gyermekosztályán Magyar népmesék és Vízipók-csodapók figurák láthatóak, a főtéren is megjelennek a motívumaink. Kezdettől fogva arra törekedtem, hogy itthon legyünk Kecskeméten
– mondta Mikulás Ferenc.
Mindeközben rengeteg tehetséges fiatalt hozott helyzetbe és megvalósította a nemzeti animációs filmgyártást. Olyan művek születtek irányítása alatt, mint a 100 epizódból álló Magyar népmesék sorozat, a Mondák a magyar történelemből, Vízipók-csodapók, Mesék Mátyás királyról, Leo és Fred, Árpádházi királyok és királynők, Cigánymesék és a Toldi.
– Azt hiszem, hogy a magam eszközeivel és kollégáim segítségével sikerült elérni a kezdeti célomat: megőriztük azt a kultúrát, amibe beleszülettünk és korszerű eszközökkel a világban közvetítjük nem csak magyarul, hanem az angolul, a kínaiul és még más nyelveken – fogalmazott a stúdióvezető.
Nemcsak a rajzfilmstúdió és a számtalan alkotás, hanem az egyik legrangosabb animációs seregszemle, a KAFF megalapítása is Mikulás Ferenc nevéhez fűződik
– A KAFF nem egy szűk szakmai fórum, hanem összművészeti fesztivál immár 38 éve. Három helyen is ingyenesen lehet megnézni a világ animációsfilm termését, emellett képzőművészeti kiállításokat és koncerteket láthat a kecskeméti és a nemzetközi közösség. Ezzel is adni akartam a városnak. Amikor kitaláltam a fesztivált, az a cél vezérelt, hogy ismerjék meg a munkánkat a világban és az animációs szcéna színe-java látogasson Kecskemétre, a kecskemétiek pedig olyan fesztivált kapjanak, amit az országban máshol nem láthatnak – fejtette ki a rajzfilmstúdió vezetője.
Mikulás Ferenc több nemzetközi fesztivál zsűrijének munkájában vett részt, az általa vezetett stúdióban készült filmek és rendezőik több mint 70 jelentős nemzetközi fesztiválon kaptak díjat. Mikulás Ferenc a legrangosabb hazai elismerések birtokosa: egyebek mellett 1996-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki, 2008-ban Balázs Béla-díjat kapott, ugyanebben az évben elnyerte a Bács-Kiskun Megyei Prima Díjat, 2011 novemberében vehette át a Magyar Köztársaság Érdemérme kitüntetést. 2011 decemberében Mikulás Ferenc és a Kecskeméti Rajzfilmstúdió megkapta a Magyar Tudományos Akadémián a Magyar Örökség-díjat. 2015-ben Kecskemét díszpolgárává választották, 2016-ban Prima Primissima díjat kapott.
A páratlanul gazdag alkotói életút még mindig tartogat megvalósítani való célokat. – Igyekszem létrehozni a kecskeméti animációs múzeumot, az Animáció Házát. Emellett alkalmazott animáció oktatást szeretnénk megvalósítani a Neumann János Egyetemen, ahol a műszaki és közgazdasági hallgatók a szakterületük folyamatainak bemutatására használnák az animáció kínálta lehetőségeket – mondta Mikulás Ferenc, aki a történetekből sem fogyott ki.
– Régóta foglalkoztatnak a Duna meséi. Szeretném megkeresni a Dunamenti országok közszolgálati televízióinak vezetőit, hogy gyűjtsék össze a Duna-meséiket és minden nemzet megcsinálná a saját Duna-történetét, ebből készítenénk sorozatot. A másik nagy vágyam Kossuth Lajos életének animációs feldolgozása. Annak idején Katona Tamás történész 13 epizódban megírta Kossuth életét, melyben a történelmi nagyság mellett magánemberként is bemutatta őt. Még egy nagy vágyam Attiláról készíteni filmet. Ezt koprodukcióban valósítanánk meg, amibe ázsiai országok is bekapcsolódnának – beszélt további céljairól Mikulás Ferenc.
