2023.02.06. 17:17
A háziorvosok megszelídülni látják a koronavírust
Dr. Gaszner András háziorvos volt a Gong rádió Mai téma című műsorának vendége a napokban. A háziorvos a téli felső légúti betegségekről és az azokkal szembeni védekezésről beszélt, de szót ejtett a megszelídült koronavírusról és az új ügyeleti rendszerről is.
Dr. Gaszner András háziorvos a Gong Rádió Mai téma című műsorában
Fotó: Horváth Péter
Gaszner András hangsúlyozta, hogy a téli időszakban mindig fel kell készülni valamilyen járványra, mint ahogyan azt tették is Bács-Kiskun háziorvosai. Azonban a mostani időszak kegyelmi állapot, mert az ősszel jósolt nagy influenzajárvány elmaradt. Ez Bács-Kiskunra igaz, míg az ország nyugati felében, például Győr-Moson-Sopron vármegyében sokkal intenzívebb az influenzajárvány. A kevesebb megbetegedés okai között lehet, hogy az előző években tudatosan törekedtek arra háziorvosként, hogy minél több páciensük felvegye a védőoltást.
A háziorvos elmondta, hogy a három-négy hónapos hideg időszak az, amikor jobban terjednek a járványos megbetegedések, főleg az influenza. Február végéig, vagy március közepéig lehet számítani arra, hogy influenzajárvány alakuljon ki, ezért még most is ajánlott felvenni a védőoltást, nincs elkésve senki.
Gaszner András elmondta, hogy a háziorvostól kérhető a védőoltás. A háziorvosok az ÁNTSZ-től kapják meg az igényelt mennyiségű oltást, de ha az orvosok eloltották a beszerzett tételt, lehetőségük van újabb igénylésre, ezért biztosan rendelkezésre áll majd az oltóanyag.
Az influenza tüneteiről is szólt a doktor.
– A felső légúti hurutok vírustól függően igen hasonló lefolyásúak.
Az influenza klasszikus tünetei közé tartozik a magas láz, a torokfájdalom és általában a száraz köhögés. Önmagában, ha valakinek csupán enyhe torokfájása van, azt házipatikából származó szerekkel tünetileg kezelheti, nem feltétlenül igényli az orvosi vizitet, de ha három-öt nap után is fennállnak a panaszok, akkor helye van a vizsgálatnak.
A háziorvos elmondta, hogy klasszikusan ez a három-öt nap, míg lezajlanak az influenza tünetei, de az utóbbi 5-10 évben megváltozott az ilyen betegségek lefolyása. Az orvosok régebbi álláspontja szerint a két hétig tartó köhögés belefér a betegségbe, de most már akár hat hétig is elhúzódhat. Hangsúlyozta, hogy éppen ezért nem feltétlenül utal súlyos betegségre a hetekig fennmaradó köhögés, de ez nem azt jelenti, hogy orvos és páciens ne vegye ezt komolyan, ugyanis ez indok lehet az orvos újbóli felkeresésére.
– A tüneti terápia körébe tartozik a lázcsillapító, torokfertőtlenítő használata. Ezek széles palettából, vény nélkül elérhetők a gyógyszertárakban. Hasznosak lehetnek a forró italok, mint például a tea, vagy akár felnőtteknél a forralt bor is. Lázcsillapításnál hatékony lehet az ülőfürdő is – javasolta.
A koronavírusról is szólt Gaszner András.
– A praxis azt mutatja, hogy az elmúlt fél évben vírus olyannyira megszelídülni látszik, hogy belesimul az általános felső légúti hurutos betegségek sorába.
Az, hogy az influenzaszerű megbetegedések körébe sorolódott a korábban rettegett kór, háziorvosi szempontból azt jelenti, hogy semmilyen járványügyi intézkedésre nincs már szükség, és a terápiában sem jelent különlegességet. Gyakorlati szempontból pedig már a szűrésre sincsen különösebb szükség.
A felső légúti betegségekkel kapcsolatos védekezésben is jó tanácsokat adott a háziorvos. Hangsúlyozta, hogy a koronavírus elleni védekezésnél megszokott óvintézkedések minden felső légúti megbetegedéssel szemben hatásosan alkalmazhatók. Emellett a megelőzésben segíthet a megfelelő mennyiségű alvás és a kiegyensúlyozott életvitel.
Az ügyeleti ellátás változásairól is beszélt a háziorvos.
– A jelenlegi ügyeleti rendszert folyamatosan felváltja az Országos Mentőszolgálat szervezésében kialakuló új szisztéma.
Az új rendszerben a betegforgalmi adatok elemzése fényében megosztják az ügyeleti időt és súlyosság alapján rangsorolják az ellátandó beteget. Lesz olyan időszak, amikor hasonlóan a megszokotthoz, a háziorvosok biztosítják a rendelési időt és abban az időszakban, amikor az adatok alapján kisebb az igény az ügyeleti ellátásra, akkor ezt a mentőszolgálat látja el. Jellemzően az este 10 és másnap reggel nyolc óráig terjedő időtartamot jelenti, amikor inkább mentési feladatok jelennek meg. Az új rendszerben kockázatbecslés előzi meg az ellátást, amikor a mentőszolgálat munkatársa eldönti, hogy a panasz azonnali ellátást igényel, vagy a második szinten nem szükséges azonnali beavatkozás, de szakember segítségére szükség van helyszíni ellátás keretében. A harmadik típus az a javaslat, miszerint a páciens maga fáradjon be az ügyeletre, a negyedik pedig, hogy rendelési időben keresse fel a háziorvosát.
Gaszner András hangsúlyozta, hogy jelenleg is találkoznak az ügyelet során olyan problémával, ami nem oda tartozik, és ezek mederbe terelését szolgálja az új rendszer. Ezt fokozatosan vezetik be az országban. Először Győr-Moson-Sorpon és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, Bács-Kiskun októberben kerül sorra.
