2023.01.21. 15:30
Palásti Károly: a magyar kultúra napja a csodák évében született – galériával
A Himnusz világa, valamennyiünk világa, és micsoda egybeesés, hogy ez az esztendő Petőfi Sándor születésének éve is – hangoztatta Kiskunhalason, Palásti Károly, a Szilády Áron Református Gimnázium magyar-történelem szakos tanára a Közösségek Házában rendezett kultúra napi ünnepségen mondott köszöntőjében, aki idén megkapta Kiskunhalas Város Közművelődéséért díját.
Fülöp Róbert polgármester adja át Kiskunhalas Közművelődésért díját Palásti Károlynak
Fotó: Pozsgai Ákos
A városi ünnepségen Szabó Ferenc, a Szilády Áron Református Gimnázium igazgatója méltatta a kitüntettet. Kiemelte, hogy Palásti Kátoly a sok évtizedes tanári pályafutása mellett egy évtizede a környezetvédelemmel is behatóbban foglalkozik, a környezetkultúra népszerűsítésével, legalább félszáz projekt ötletgazdája és szervezője volt és mintegy száz fát is ültetett a városban.
– Nemzedékeknek mutat példát tudatosságból, lelkesedésből, a helyi értékek őrzéséből, gazdagításából a határon innen és túl. Munkájával, elköteleződésével méltán érdemelte ki Kiskunhalas Város Közművelődéséért járó elismerését – mondta a református gimnázium igazgatója. A kitüntetést Fülöp Róbert, Kiskunhalas polgármestere adta át Palásti Károlynak, aki egyben a kultúra napi ünnepség szónoka is volt.
– A magyar himnusz szövegét Kölcsey Ferenc, a reformkor nagy költője 1823-ban írta, micsoda egybeesés, hogy ez az esztendő Petőfi Sándor születésének éve is. Micsoda kiváltság, hogy mindkettőre emlékezhetünk, hogy a magyar kultúra születését Petőfihez is köthetjük
– mondta köszöntőjében Palásti Károly. Hozzátette: Kölcsey nem költő volt elsősorban, hanem politikus, 1832-től gyújtó beszédeket tartó országgyűlési képviselő. Akkoriban ez a két szerep nem vált ketté, Petőfi is kísérletezett vele. Akkori költőinket áthatotta a nemzetféltés gesztusa, a nemzetté nevelés kötelességtudata, az, hogy a nép nevében és a népért kell megszólalniuk – húzta alá.
Palásti Károly arra is emlékezetetett, hogy a magyar kultúra napja a csodák évében született, 1989-ben, a rendszerváltás hajnalán.
– Így nevezi a történelemtudomány az 1989-es esztendőt, amikor januárban először ünnepeltük a magyar kultúrát. Ugyanebben a hónapban Pozsgai Imre népfelkelésnek nevezte 56’-ot, április 25-én pedig Kiskunhalasról kezdődött meg a szovjet csapatok magyarországi kivonulása. Ebben az évben kiáltottuk ki a harmadik köztársaságot, Gorbacsov és Bush megegyezett, a Szovjetunió feladta Közép-Európát – vont párhozamot a szónok a történelmi eseményekkel.
Magyar kultúra napi ünnepség Halason
Fotók: Pozsgai ÁkosAz ünnepségen Dittmayer Maja, a Szilády Áron Református Gimnázium diákja szavalta el a Himnuszt, a műsor további részében Hamza Barbara fuvolaművész és Lauer Ágnes zongoraművész, a Kiskunhalasi Alapfokú Művészeti Iskola tanárai működtek közre.
A Közösségek Házában megnyílt Balázs Hajnalka, grafikus, festőművész Lélek a képben című kiállítása, amelyet Szabóné Biacs Ildikó művészeti menedzser mutatott be a tárlat látogatóinak.
A magyar kultúra napja ünnepségsorozat a Szent Péter és Pál apostolok római katolikus templomban folytatódott, ahol László Attila, erdélyi magyar énekes, a Csillag születik harmadik szériájának győztese adott koncertet.
