Beruházásokról adott számot az önkormányzat a közmeghallgatáson

A közmeghallgatás dr. Filvig Géza polgármester beszámolójával kezdődött: sorra vette azokat a legnagyobb beruházásokat és eredményeket, amelyek az elmúlt egy évben, a legutóbbi általános közmeghallgatás óta történtek. Ezek sorában kiemelte az óvoda- és játszótérépítő programot.

A városvezető emlékeztetett: a használhatatlanná vált Újvárosi és a leromlott állapotú Kunszt József utcai intézmények helyét az újonnan épült Lurkópalota Belvárosi Óvoda és a szomszédságában ideiglenesen óvodává alakított Ifjúsági Ház vette át, de elnyert pályázattal rendelkeznek a további építkezésre, hogy utóbbi ingatlan idővel visszakerülhessen a régió néptánccsoportjainak használatába. A két ingatlanberuházásnak köszönhetően 150 gyermek elhelyezését sikerült bebiztosítani, míg játszótérből két teljesen újat avattak fel: egyet a fentebb írt intézmények közös udvarán, míg egy nagyobbat az évtizedekig elhanyagolt Csajda kertben adtak át a gyerekeknek. 

Nagy jelentőségű fejlesztésnek nevezte továbbá azt a korszerű szabadtéri kézilabdapályát, amit a Magyar Kézilabda Szövetség támogatásából építettek ki és adtak át néhány hete, az Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola udvarán, míg friss eredményként szóba hozta a TOP-keretből elvégzett városrehabilitációs programot, benne a kibővített és korszerűsített Roma Közösségi Házzal, út- és közműfelújításokkal, valamint öt szociális bérlakás újjáépítésével. Gazdaságfejlesztési szempontból kiemelt jelentőségű projektnek nevezte a Paksi köz szélén, a Foktői úti laktanya városhatár közeli részében végrehajtott ipari parki projektet, aminek keretében új adminisztrációs épület, illetve tucatnyi műhely és raktár létesült.

Filvig Géza hangsúlyozta: annak ellenére, hogy a 2022-es helyi adóbevétel 160 millió forinttal volt kevesebb, mint a pandémiát megelőző 2019-es évben, a város 170 millió forint önerővel járult hozzá a 2022-ben lezajlott, vagy zárult beruházásokhoz. Elismerte: ahhoz, hogy a gazdálkodást mederben tudják tartani, szükség volt fájdalmas döntésekre; köztük a Városi Uszoda, illetve más ingatlanok bezárására.

A közmeghallgatáson felszólalók többsége a Szentháromság tér lezárásának és az elkerülő úttal kapcsolatos opciók ügyét firtatta – hol finomabb, hol szókimondóbb formában. Ruppáner János szerint legalábbis megfontolandó lenne az utóbbi pár hónapban előkerült tervek megvalósítása, míg Bakos Józsefné egyenesen úgy fogalmazott, hogy „az ügy az érsek úr felelőssége”: ha már egyszer elvett egy utat, adjon helyette másikat. Sztojka Katalin az óvodai ügyekre reagálva arra hívta fel az önkormányzat figyelmét, hogy továbbra is aggasztónak tartja egy másik intézmény, a Viola utcai óvoda ügyét. Ide csupán 15 roma gyermek jár, de úgy véli, nem részesülnek megfelelő nevelésben, hiszen az iskolába kerülve nem tudnak felzárkózni a többiekhez. A polgármester erre reagálva elárulta: nyitott volt az egyeztetésre az intézmény kapcsán, de a szülők közül csak 1-2 ment el a hivatalos találkozókra. Azt mindenesetre leszögezte, hogy amelyik roma család időben, tehát legközelebb január-februárban kérelmezi, hogy a gyermeke másik intézménybe kerüljön, annak erre lehetőséget fog biztosítani az óvodavezetés, másik intézmény felajánlásával.