Kiskőrösön is megemlékeztek az aradi tábornokokról

A Petőfi Sándor költeményeit fordító külföldi műfordítók szoborparkjában, az Aradi Vértanúk fala előtt idézték fel Kiskőrösön az 1849 október 6-án kivégzett honvéd tábornokok emlékét. Csütörtök este a Wattay középiskola diákjai adtak műsort, álltak sorfalat a különleges hangulatú téren. A program keretében dr. Pelyach István, a Szegedi Tudomány Egyetem tanára tartott ünnepi beszédet.

Hangsúlyozta: a magyar történelemben sosem volt akkora egység a nemzeten belül, mint 1848-49-ben. A szabadságért, polgári átalakulásért harcolt a magyarság. S ami ennek a különlegessége volt, az a megelőző negyedévszázad, amelyet Reform Kornak nevezünk. Ez volt az az időszak, amely során a vitázó politikusok érvek ellenérvek mentén jutnak el addig, hogy megfogalmazzák a változtatások szükségességét. Ez csúcsosodik ki az 1848-as forradalomban.A kivégzett tábornokokról megjegyezte: a magyarokon kívül volt köztük, örmény, hazai német, birodalmi német, osztrák, szerb és horvát származású is. A honvédségi szolgálat, a tiszti eskü, és a politikai meggyőződés kötötte őket egybe, mondta az egyetemi tanár. A beszéde után a vértanúk előtt tisztelgők a múzeum galériájába mentek, ahol megtekintették Hermann Róbert, Dobák Géza és Krámer Iván magángyűjtők 1849-es relikviákból, dokumentumokból összeállított kiállítását.

 Az orosz intervenció címmel dr. Rosonczy Ildikó történész idézte fel az orosz hadsereg támadásának a történetét. A történész, akinek a kutatási területe éppen a magyar szabadságharc orosz szálainak a kibontása, arról mesélt, hogy 1991-ig a magyar eseményekre vonatkozó levéltári anyagok zártak voltak. Amikor Oroszországban megkezdődtek a politikai változások, akkor három alkalommal sikerült bejutnia Moszkva és Szent Pétervár levéltáraiba, ahol nagyon jól dokumentált anyagokat talált. Elmondta, hogy 1849-ig, egy hadjáratban sem volt akkora létszámú az orosz ármádia, mint amekkora azért indult el, hogy leverje a magyar szabadságharcot. Felvázolta a 49-es év tavaszi időszakát, amikor az osztrákok attól rettegtek, hogy a tavaszi hadjáratban győztes magyar csapatok betörnek Ausztriába és elfoglalják Bécset, ahol újra kirobbanhat egy forradalom. Ehelyett Budát szabadították fel. Ám május 21-én Ferenc József császár Miklós cártól kért katonai segítséget. Az osztrákok úgy gondolták, hogy 20-30 ezer orosz katona elég lesz majd a mellék hadszíntereken, míg ők megverik a honvéd csapatokat. A cár azonban 193 ezer katonát és 600 ágyút küldött az intervencióra. 

Viszont az oroszok megdöbbenve tapasztalták, hogy a magyar hadvezetés Görgei Artúr főparancsnok vezetésével mindig kiválóan manőverezik, és kibújik az osztrák és orosz harapófogóból. Végül Világosnál Görgei tábornok csapatai az oroszok előtt tette le a fegyvert, ezzel mintegy megalázta az osztrákokat jelezve, hogy csak a cár csapatainak köszönhető a magyar vereség, mondta dr. Rosonczy Ildikó. Kiskőrösön a múzeumi rendezvényen sajnálatos módon nem minden széken ültek érdeklődők. 

No nem azért mert kényelmesebb volt állni, hanem mert az érdekfeszítő előadásra, és a magas nívójú történelmi kiállításra kevesen voltak kíváncsiak. Pedig a település legnagyobb szülöttjét Erdélyben a segesvári csatavesztés után egy orosz kozák gyilkolhatta meg. Szomorú ez Petőfi szülővárosában, egy olyan városban, amely a költő kultuszát magas szinten ápolja. Pláne furcsa 2022-ben akkor, amikor a Petőfi 200 emlékév már elkezdődött.