Tolvajok dézsmálják a bodzaültetvényeket

Nem kedvez az idei aszályos év a bodzaültetvényeknek sem. A gazdák a korábbi éveknél jóval csekélyebb termésmennyiségre számíthatnak.

– Kecel és Kiskunhalas környékén is – mint az összes többi szántóföldi és kertészeti kultúra esetében – a bodzatermés mennyiségét és minőségét is komolyan megtizedelte az aszály, a fele termés várható átlagosan – mondta el hírportálunknak Bagi Bence, a Halas és Környéke Gazdakör elnöke.

Hozzátette: 

– A termésen látszódik az aszály következménye, nem csattan ki a lédússágtól, szép nagy bogyóknak kellene lennie. Ha rendesen el van látva a növény csapadékkal, akkor szép nagy, feszes bogyók teremnek, viszont most nagyon sok helyen az tapasztalható, hogy megaszalódik a termés – magyarázta.

A szakember szerint országszerte az ültetvények mindössze két-három százalékát tudják öntözni, a Homokhátságon az öntözött területek aránya még ennél is alacsonyabb.

– A vízmegtartás és vízgazdálkodás kérdése minél hamarabb meg kell, hogy oldódjon, ugyanis öntözés nélkül nem fogunk tudni biztonsággal termeszteni, nemhogy a versenyképességünket megőrizni az európai és a világpiacon. Magyarországnak egyik alappillére az agrárium, a mezőgazdaság, úgy gondolom, hogy rövidesen megoldást kell találni erre a kérdésre – hívta fel a figyelmet.

– A jelenség nem kizárólag ebben a megyében tapasztalható, országszerte jelen van. Bárhol, ahol nemes bodzát termesztenek, ahogy elkezd érni a vadbodza, amit az útszélén tudnak gyűjteni az emberek és el tudják adni, azzal egy időben bejárnak a bodzaültetvényekre is és onnan egészítik ki az út széléről gyűjtött bodzát – magyarázta Bagi Bence.

A gazdaköri elnök szerint a tolvajok elleni védekezés extraköltségeket jelent az utóbbi három évben a gazdáknak. Őriztetniük kell a termést, nappal a gazdák, sötétedés után pedig az éjjeli őrök vigyázzák a bodzaültetvényeket.

– Kecelen például összefogtak a gazdák és egymás területeit figyelték, volt, ahol kutyával őrizték a területet, másutt napelemes kamerákat szereltek fel, hogy nyakon csípjék vagy elriasszák a tolvajokat a bodzaültetvényekről – mondta Bagi Bence.

A tavalyihoz hasonlóan idén is közösségi összefogással védik a gazdák bodzaültetvényeit Orgovány környékén is. Az előző évben szervezték meg először a helyiek a mintegy 400 hektáron elterülő orgoványi bodzaföldek éjszakai őrzését, mert idegenek lopkodni kezdték a gazdák termését. Idén július vége óta ismét összeállt a „bodzakommandó” a Mezei Őrszolgálat, az orgoványi polgárőrség, az önkéntes tűzoltók, az off-roadosok és más civilek összefogásával, és éjszakánként a bodzásban járőröznek terepjáróikkal, hogy a terményt óvják.

Baski Gábor, a Mezei Őrszolgálat vezetője elmondta, hogy a szüret végéig, tehát a még jó egy hónapig tartó akció célja a megelőzés, jelenlétükkel szeretnék megakadályozni a terményt ritkító tolvajok megjelenését. Minden este legalább három terepjáróval járják a határ bodzaültetvényeit, nagy teljesítményű keresőlámpákkal pásztázva a területet, kézi hőkamerákat is használnak, és fedélzeti kamerával rögzítik az eseményeket. A mezőőr hangsúlyozta, hogy a tavalyi közös akció sikeréből kiindulva szervezték meg újra az egyébként igen szétszórtan tagolt orgoványi határ őrzését. Minden este nyolc órakor indulnak el a tűzoltószertártól, a csapat állandó tagja a mezőőr és a polgárőrök, a többiek váltják egymást. A gazdák közül néhányan idén már támogatják az önkénteseket, adnak a benzinpénzbe, tavaly még önerőből oldották meg a jó szándékú segítők. Egy éjszaka autónként 80-100 kilométert tesznek meg a földek őrzői.

Átrok Zsolt, az Orgoványi Polgárőr Egyesület elnöke elmondta, hogy a polgárőrök minden éjszaka kint vannak a földeken. Méltatta, hogy a tavalyihoz képest még szorosabb az együttműködés, többen járőröznek, mint az előző évben. A jobban működő összefogásnak tulajdonítja azt is, hogy idén csupán egy esetben tapasztaltak lopást: amint a lakosság gyanús járműveket vagy személyeket lát a földeken, azonnal értesítik a polgárőröket, akik a helyszínre sietnek, így nincs idejük megszedni a bodzát.