Az éjszakai égboltot tanulmányozták Hetényben

Süli-Csontos Ottó, a szervező egyesület elnöke elmondta, tavaly ősszel született meg az ötlet, hogy Hetényegyháza nevezetes pontjához, a templomromhoz szervezzenek egy közösségi programot azért, hogy azok is lássák a különleges romtemplomot, akik még nem látogattak ki a helyszínre. A csillagles mellett döntöttek a szervezők, melyre augusztus az ideális időpont, amikor sok hullócsillag hasít át a tiszta éjszakai égbolton.

A Kecskeméti Planetárium szakelőadója, Bondár Péter kalauzolta a vendégek tekintetét a csillagos égen, amihez egy nagy értékű analóg Zeiss csillagvizsáló távcsövet is magával hozott. A távcsőről elmondta, hogy azt 50 évvel ezelőtt a még NDK Zeiss Művek készítette, jó felszereltségű, úgynevezett revolverfejjel ellátott, vagyis az egyes lencséket be lehet tárolni, majd forgatni a megfigyelt objektumnak megfelelően, ami gyors váltást és kényelmes csillagnézést eredményez. A műszer nagyon jó képpel rendelkezik, és az ország utolsó, használatban lévő analóg csillagvizsgáló távcsöve. 

Nagy teljesítménye révén az égitestek pillanatnyi állapotát láthatjuk, nem úgy, mint a csillagok esetében, melyeknek évezredekkel, akár évmilliókkal ezelőtti képét tapasztalhatjuk. 

Mint a szakelőadó fogalmazott, így szinte kölcsönhatásba léphet az szemlélő a vizsgált objektumokkal.

A vizsgált égitestekről is szólt a szakember. A Hold átlagtávolsága 384 400 kilométer körül van. Ez közelinek számít, űrhajóval három napnyi utazás. A Jupiter már messzebb van, jó 700 millió kilométerre, oda két évig kell utazni az űrhajózóknak, busszal pedig – ha képes lenne átszelni az űrt – 200 évig tartana az utazás. A megfigyelt objektumok közül a gyűrűs Szaturnusz van a legmesszebb, 1,4 milliárd kilométerre. A Jupiter hatalmas bolygó, a naprendszer bolygótömegének 70 százalékát adja, a Szaturnusszal együtt a 90 százalékát, a maradék 10 százalékon osztoznak a kisebb égitestek, köztük a Föld.

Bondár Péter elmondta, hogy az augusztus a csillaghullás hava, ekkor érkezik közelünkbe a Perszeidák, ami igazán látványos égi jelenség. 

Ha szerencsénk van, egy este alatt 20-30 hullócsillagot is megszámolhatunk. A szakember hozzátette, hogy a hullócsillagok természetesen nem csillagok, hanem üstökösök maradékai, melyek a Föld pályáját keresztezik. A 15-20 ezer kilométer/órás sebességgel haladó kövek a felső légkörbe lépve elégnek, ennek jellegzetes izzását láthatjuk elhúzni az égbolton.

A nagy bolygók is felkelnek augusztusban, amint az esemény tárgya is mutatja, a Szaturnusz és a Jupiter mellett az éjszakai égen a Mars, hajnalban, napkelte előtt a Vénusz jelenik meg a horizonton.

Az esemény sikeres volt, a nehezen járható kivezető út ellenére mintegy harmincan látogattak ki a közösségépítő programra is.