Istenmezeje kopjafát adományozott a hazáért életüket áldozó zsanaiak emlékére

Hetven éve alakult önálló községgé Zsanaeresztő. Az 1952. január 1-jén létrejött település lakossága 2164 fő volt, akiknek hetven százaléka tanyákon élt. Manapság 720 Zsana lélekszáma. Az új községben, 9 ezer hektáros területen három termelőszövetkezet működött, amelyek később egyesültek. Valamikor öt tanyai iskola is működött a falu közigazgatási területén. A település nevét az 1979. január 24-én történt gázkitörés révén ismerte meg az ország. A dühöngő elemek elleni küzdelem 23 napig tartott, amikor sikerült a lángoló gázoszlopot elfojtani. Többi között ezekről az eseményekről is hallhattak a vendégek a „Zsana70” elnevezésű programsorozat keretén belül szervezett családi délutánon. 

Az egybegyűlteket köszöntő Visnyei Miklós polgármester – aki 1994 óta vesz részt a község vezetésében és immár húsz éve polgármester – kiemelte, az ott élők munkájukkal, tehetségükkel bizonyították, hogy a nehézségek ellenére van élet a homokon is. Az összejövetel kedves része volt az elszármazottak, az „otthonról hazalátogatók” köszöntése. 

A nap keretében avatták fel azt a kopjafát, amit a hazáért haltak emlékre állítottak a művelődési ház parkjában. 

Az emlékjelet Istenmezeje adományozta a zsanaiaknak, és az ünnepségen Nagy-Szú Péter polgármester vezetésével ott voltak a hevesi település képviselői is. A két település közötti együttműködés erősítésében a kiskunhalasi 1956-os Magyar Nemzetőrség tagjai is szerepet vállaltak, akik kezdeményezői voltak a magyar–magyar kapcsolatfelvételnek. Az emlékjelet – ami a hősi megemlékezések helyszíne lesz a jövőben – Kovács Ferenc káplán szentelte fel, majd a két község képviselői és a halasi nemzetőrök koszorút helyeztek el a kopjafánál. 

A családi nap kedves része volt annak a 19 facsemetének az örökbefogadása, amelyek gondozását esküvel fogadták meg azok a helybeliek, akiknek nevei is ott szerepelnek a páfrányfenyők, hárs- és szilfák mellé helyezett emlék­lapokon.