Megnyílt a Magyar Géniusz vándorkiállítás Kecskeméten

Az elmúlt évek legnagyobb vándorkiállításán 67 intézmény 154 darab történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatónak az elmúlt két évezredről. A programot a több mint 100 intézményi tagot számláló Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége (MVMSZ) koordinálja, melynek mintegy 30 tagja határontúli intézmény. A tárlaton közös kiállítótérbe költöznek a vidéki múzeumok reprezentatív műtárgyai.

A kiállításnak nem csak a létrejötte forradalmi, de látványmegoldásai tekintetében is újszerűségre törekedett.

A megjelenteket Csapláros Andrea, a MVMSZ elnöke, a kiállítás főkurátora köszöntötte. Köszönetet mondott mindenkinek, aki a program megvalósítása mellé állt, és kiemelte a megvalósításban résztvevő háttérmunkásokat. Kitért arra, hogy a kormányzatot, illetve a Nemzeti Kulturális Alapot külön köszönet illeti a forrás előteremtéséért. Hangsúlyozta:  kiállításban minden egyes műtárgy kiemelendő, fókuszba állítható és önmagában is csúcsot jelentő munkák.

– A sokszínű műtárgyi anyag, miközben megőrizte autonóm értékét, ha töredékesen is, de maguktól kezdtek végigvezetni a Kárpát-medence történeti korszakain, évszázadain, a magyarság történetén – mondta az elnök, igazi nagy utazásnak nevezve a tárlatot, ahol megismerjük a páratlan értékkel, géniusszal bíró, vidéki múzeumokból származó tárgyi emlékeket, alkotásokat.

A Cifrapalotában debütált kiállítás szombati megnyitóján Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója indította el a programot.

– Ha nem tudjuk kik vagyunk, honnan jövünk, mire vagyunk képesek, akkor jövőt sem tudunk tervezni. Arra jöhettek rá Kelet-Közép-Európa nemzetei, hogy az örökségünk közös örökség, ugyanazon kulturális kódok alapján éltük meg a világot – mondta a miniszteri biztos.  

– A program célja, hogy felmutassuk az eredetit, a mi eredetinket. Mindenhol vár ránk valami, ami megerősít bennünket abban, amik vagyunk és inspirációt jelent arra, akik lehetünk. Közgyűjteményeink a tudatos gondolkodás helyei. Múzeumainkban nem a hamut őrizzük, hanem tápláljuk a lángot, ami bevilágítja a Kárpát-medencét – mondta Demeter Szilárd, kiemelve: a múzeumok dolga a teremtésvédelem, az isteni teremtés gondozása, megőrzése.  

– Szeretnénk, ha  2023 végén, az utolsó felvonásnál már nem vidéki és országos, hanem Kárpát-medencei magyar múzeumokról beszélnénk – mondta a kuratóriumi elnök.

A kiállítást dr. Végh Katalin, a Magyar Géniusz Program vezetője mutatta be, majd Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere méltatta a tárlatot.

– Óriási örökség, érték, ami itt megtalálható. Azok a géniuszok, akik ezeket a műveket alkották, örökké fennmaradnak számunkra, belőlük táplálkozunk – mondta a polgármester.

Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója mondott pohárköszöntőt, amiben kitért arra, hogy a program 110 millió forintot juttatott a múzeumnak, amiből olyan évtizedes hiányosságaikat pótolják, mint a lift és a klimatizálás.

A vándortárlat létrehozásán és országos bemutatásán kívül, a Magyar Géniusz program pályázat keretében anyagi támogatást nyújt a vidéki, muzeális intézmények számára. A megpályázott keretből a múzeumok értékeik kidomborítására vadonatúj időszaki és állandó tárlatokat hozhatnak létre. Emellett tudományos kutatásokat végezhetnek, konferenciákat, tanulmányutakat szervezhetnek helyi közösségük javát szolgálva.

A kiállítás május 22-ig látogatható. A kecskeméti állomás után Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után végül Budapest következik 2023 év végén.