Évfordulót ünnepel a Szalkszentmártoni Petőfi Vadásztársaság

A Szalkszentmártoni Petőfi Vadásztársaság 1947-ben alakult. Jelenleg 7200 hektáron gazdálkodik. A negyvenfős tagság zöme helyi lakos, vagy valamilyen módon kötődik a községhez.

– Területünk apróvadas jellegű, közepes minőségű az őz-, jó a nyúl- és fácánállomány. Tizenéve annak, hogy megjelent a környéken a vaddisznó, melynek vadászatát még most tanuljuk, de ennek ellenére jelentős mennyiséget lövünk ki évente. Örvendetesnek mondható, hogy a megye legnagyobb agyarú kanja a mi vadásztársaságunknál került terítékre. Jó ideje foglalkozunk fácánneveléssel, mivel tagjaink részére ez biztosítja a legfőbb vadászati lehetőséget. Székhelyünk a Homoki erdőben helyezkedik el, itt van a vadászatok előtti találkozások színhelye, valamint a rendezvényeinket is itt tartjuk – foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat Kovács Zoltán, a vadásztársaság elnöke.

A társaság rendkívül összetartó, nincsenek klikkek, széthúzások, a tagságot a családiasság, a baráti viszony jellemzi.

– Vadászataink nagyon jó hangulatban zajlanak, melyben jelentős szerepe van Nagy Miklósnak. Vadászmesterünk olyan vadászati hagyományokat elevenített és honosított meg, ami még emlékezetesebbé teszi az alkalmakat. A vadász számára az egyik legszebb pillanat, amikor kalapját levéve néma csendben birtokba veheti az általa elejtett nagyvadat, és leróhatja kegyeletét, tiszteletét a természet csodája felett. Ilyenkor szokás a különböző töretek alkalmazása. A vadászathoz a vadászkürt megszólaltatása is hozzátartozik, ami nem véletlenül történik, mindnek jelentése van – emelte ki az elnök.

Nagy Miklós húsz éve tagja a Szalkszentmártoni Petőfi Vadásztársaságnak. Tizenkét éve választották be a tagság intézőbizottságába, először környezetvédelmi felelősként, ma pedig vadászmesterként tevékenykedik.

– Társaságunkban nem igazán volt hagyománya a vadászati kultúrának, a teríték elkészítésének, a vad elbúcsúztatásának, a kürtölésnek. A kürtölés annyira megtetszett, hogy Csengődön kitanultam a hangszer használatát. Nemsokkal később megalakítottuk a Kiskunsági Vadászkürt Egyesületet. A tizennégy főből hárman szalkiak vagyunk. Tavaly a vadászati világkiállítás keretein belül rendezték meg a Nemzeti Vadászkürt Versenyt, ahol az országos harmadik helyezést értük el, úgy, hogy egyetlenegy hivatásos zenész van csak köztünk. Ma már elmondható, hogy azon kevés társaságok közé tartozik a miénk, ahol a vadászkultúra valamennyi eleme jelen van. Azt valljuk, hogy a természetet és a hagyományokat kötelességünk megőrizni utódaink számára – hangsúlyozta Nagy Miklós.

A társaság a tagdíjakból, valamint a tagok adományaiból, illetve bérvadásztatásból tartja fenn magát. Az utóbbi a költségvetés legkisebb hányadát teszi ki.

– A vadgazdálkodási feladataink mellett kiemelt hangsúlyt helyezünk a vadászat és a természetvédelem népszerűsítésére. Ennek jegyében, éves rendszerességgel tartunk erdei iskola jellegű oktatást a helyi általános iskolások számára. A legnagyobb problémát az jelenti számunkra, hogy a területünkön kevés az élőhely a vadak számára. Emellett komoly gondot jelent az illegálisan lerakott szemét. A hulladékhegyek felszámolása érdekében akciókat szervezünk, hogy összegyűjtsük az erdőkben, az erdei utak környékén eldobált szemetet. Sajnos ezzel lehetetlenség elbírni. A legfontosabb célkitűzéseink egyike, hogy fenntartsuk a terültünket, törekedve az élőhelyek javítására. Tervünk az, hogy a tagjaink számára a jövőben kulturált vadászati lehetőséget biztosítsunk, megőrizve, tovább víve elődeink örökségét – tette hozzá Kovács Zoltán.

A tagságot ki kell érdemelni

Mi nem követtük el azt a hibát, hogy pénzért bárkit is felvegyünk sorainkba. Nálunk bizonyítani kell, ami hosszú időbe is telhet. Itt mindenki jókedvűen jön vadászni, és úgy is megy haza – emelte ki Kovács Zoltán.