A sikeres szalagavatóhoz sokat kell gyakorolniuk a fiataloknak

– Mely iskolák osztályaival dolgozott együtt? 

– A Kocsis Pál, a Kandó, a Refi, az egészségügyi és a Széchenyi vendéglátó iskola végzősei kértek fel tánctanáruknak. Mindenhol nagyszerű csapattal dolgozhattam együtt. Szerintem ők és én is hatalmas élményként éltük meg az együtt töltött három hónapot. A közös munka mindenhol sikeres volt, kiválóan helytálltak a közönség előtt. 

– Az öt osztályból mindenki más táncot kért? 

– Részben. A Kocsisban és a Kandóban az évfolyamoknak közös bécsi keringőt tanítottam be. A Refiben közös osztálytáncot koreografáltam, melyben – a kiváló zeneválasztásuknak köszönhetően – volt hiphop-, break-, jazz-, showtánc-, akrobatikai és társastáncelem egyaránt. Az egészségügyisek úgynevezett idővonalat adtak elő, azaz az 50-es évektől a mai trendi TikTok-zenékig felölelte a táncuk a különböző táncstílusokat. A széchenyis vendéglátósok szintén idővonalt választottak, de teljesen más zenére, más stílusokat megelevenítve. 

– A tánc stílusát a fiatalok döntik el előre, vagy kérik a szakmai segítségét? 

– Az már mindenhol eldőlt, hogy milyen zenét szeretnének, nekem a koreográfiát kellett elkészítenem, majd betanítanom. Hozzátenném: soha nem csinálom kétszer ugyanazt a koreográfiát. Minden osztálynak egyedi készül, minden évben. 

– A diákoknak volt tapasztalatuk a tánc terén? 

– Ez megoszlott iskolánként, átlagosan 80 százalékuknak eddig kimaradt a tánc az életéből. Akadt több olyan fiatal, aki jó ritmusérzékkel és táncos múlttal bírt, de ez az arány elég alacsony volt. Sokkal inkább a kitartó lelkesedésük, akaratuk és persze az én szakmai tudásom eredménye, hogy végül a színpadon mindenhol siker koronázta táncukat. 

– Ezek szerint mindig akadt elegendő számú jó táncos. 

– Nem egészen, de minden akadályt áthidaltunk. A Kocsisban például nem volt egyforma arányban fiú és lány táncos, ezért különleges koreográfiát találtam ki a bécsi keringőre, így nem okozott gondot, hogy több a lány. A kandós bécsi keringő különlegességét pedig az adta, hogy a Shrek című film romantikus dalbetétjére táncoltak, térforgással. 

– A járvány mennyire befolyásolta a táncok betanulását? 

– Többször is beleszólt, ha éppen valaki beteg lett vagy karanténba került. Éppen ezért rugalmasan kezeltük az órák időpontját. Eleinte hetente kétszer mentem az iskolákba, majd háromszor, az utolsó hetekben előfordult, hogy négyszer-ötször is. 

– Volt esetleg olyan osztály, melyet valamiért különlegesnek érzett? 

– Kettő is. Az egészségügyi osztályban benne volt az unokahúgom, Benda Virág. Nagyon boldog voltam, hogy én készíthettem fel őket. Így ez még különlegesebbé tette. A másik a Kandó, hiszen egykoron én is oda jártam. Hosszú évek után visszatérni régi iskolámba tanárként elég egyedi érzéssel töltött fel. 

– Ön elsősorban hiphop, valamint break versenytáncosként ismert, TST-s tanítványai is ezen a vonalon kamatoztatják tudásukat. Hogyan jönnek a képbe munkájában például a keringők? 

– Évekkel ezelőtt beskatulyáztak mint hiphoptáncos, de ennél az én táncos múltam sokkal gazdagabb. Balettoztam, showtáncoltam, társastáncoltam, mielőtt lehorgonyoztam a hiphop- és a breaktáncnál. A szalagavatós tánctanítások éppen ezért nagyon kedvesek a számomra, hiszen bizonyíthatom, hogy a legtöbb táncstílusban otthon vagyok. Örülök, hogy idén, minden eddiginél több osztálynak segíthettem, hogy valóra váljon az álmuk, a közös táncuk. 

– A szalagavatós tanítás mellett maradt ideje a TST-s tanítványaira? 

– Természetesen. Nagyon nehéz volt az elmúlt három hónap, de minden téren helytálltam. Az iskolákba általában délelőttönként jártam ki, délután pedig a TST-s tanítványaimmal foglalkoztam a tánciskolában. Este pedig jöttek a felnőttek a jumpingóráimra. Nem unatkoztam, az biztos. 

– Versenyeken jártak az elmúlt időszakban? 

– Nem, számunkra január végén kezdődik a versenyidőszak. Nagyon sokat edzünk, készülünk. A nagyokkal és a kicsikkel is szeretnénk magunkat megméretni. Bízom a sikerünkben!