Elismerték a szervátültetettekért dolgozó Csikós Józsefné munkáját

Amikor Csikós Józsefné először találkozott szervátültetettekkel a Fiumei úti sírkertben az ismeretlen donorok emlékére állított kopjafánál, az áttörést jelentett számára a tabuk ledöntésében. A szervadományozás Magyarországon anonim, a cadaver donorból történő szervátültetésnél senki nem tudja, hogy kitől kapta.

A Szervdonor Családokért Alapítvány munkájának köszönhetően arcot és testet öltenek a donorok, és közel hozza egymáshoz a két felet, még ha ismeretlenül is.

Van kinek köszönetet mondanunk. Az alapítvány munkájával hozzá­járul a szervadományozásról szóló ismeretek terjesztéséhez, és a donor családok lelki gondozásához – olvasható a Magyar Szervátültetettek Szövetségének indoklásában.

– Nagy izgalommal és szorongással vettem át a díjat. Az járt a fejemben, hogy tényleg megérdemlem? Valóban annyit tettem a szervátültetettek érdekében, hogy én kapjam a díjat? De ha visszagondolok arra a hét évre, amióta kapcsolatban vagyunk, valóban sok munka és nagyon erőteljes megpróbáltatás áll mögöttem – mondta hírportálunknak a díj átvétele után Csikós Józsefné Kiss Irma.

– A lelki fájdalmat viszem magammal, de közben mindig újabb erőt kapok a folytatáshoz. A fiam hiánya nem múlik el soha, de igyekeztünk úgy élni az életünket az egész családban, hogy mindenki a helyén maradt. Összefogtunk, támogattuk egymást, nem hagytuk, hogy belebetegedjünk a gyászba. Nagyon sok minden történt velünk az elmúlt egy évtizedben. Számtalan riportot adtam, kisfilmet forgattak rólunk, fotósorozat és kiállítás készült a transzplantációról, újságcikkek sora és egy könyv is megjelent a közelmúltban a történetünkről. Rendszeres vendégei vagyunk a Magyar Szervátültetettek Szövetsége rendezvényeinek, ahol donor hozzátartozóként képviseljük a másik oldalt.

Az elmúlt tíz év egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy az országban elsőként sikerült megvalósítani az ismert donorok emlékművét, amelyet 2018-ban avattunk fel a félegyházi Alsótemetőben

– fogalmazott Csikós Józsefné.

Mint mondta, azóta minden év szeptemberében itt emlékeznek azokra, akik szerveikkel emberek életét mentették meg. Hangsúlyozta, hogy a másik nagyon fontos előrelépés volt, amikor dr. Domján Mihály pszichológus irányításával elindították azt a karitatív csoportot, amely lehetőséget biztosít az érintett donorcsaládoknak a találkozásra, egymás támogatására. – A csoport folyamatosan bővül, ma már szervátültetettek is tartoznak közénk, és havonta egyszer találkozunk személyesen vagy online formában. Örömmel tölt el az is, hogy sikerült létrehozni a Szervdonor Családokért Alapítványt. Céljaink közé tartozik a szervadományozással kapcsolatos ismeretek terjesztése, a donorcsaládok szociális és mentális segítése. Nem volt egyszerű feladat az alapítvány létrehozása, amelyben dr. Kása Norbert ügyvéd volt segítségünkre. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Huszár Csaba lett. A mentális segítőnk pedig dr. Domján Mihály– mondta.

Csikós Józsefné szerint nagyon jó, hogy végre a két oldal – a szervátültetettek és a donor hozzátartozók – találkozott. – Nekünk nagy elégtételt ad az, hogy tudjuk, gondját viselik szeretteink szerveinek. Ugyanakkor nagyon nagy öröm látni azt is, hogy szeretteink szerveikkel megmentették mások életét, ezáltal értelmet nyert a haláluk. A találkozások által megismertük a szervátültetettek fájdalmát is: azt, hogy mások halála által kaptak új életet. A halálközeli élmény és az újrakezdés csodájának kettőssége él bennük. Visszagondolva az elmúlt tíz évre, büszkén mondhatom, hogy nagyon sok emberen segítettünk. Nemcsak annak a három embernek, akik megkapták a fiunk szerveit, hanem a sorstársainknak is. Van, aki a csoporthoz csatlakozva tudta legyőzni a gyászát és folytatni az életét. De a szervátültetetteknek is sokat segít a továbblépésben, hogy megismerhetik a másik oldal érzéseit – érvelt Csikó ­Józsefné.

A feltételezett beleegyezés elve érvényesül

Hazánkban a szervadományozásra vonatkozóan a feltételezett beleegyezés elve érvényesül. A jelenlegi jogszabályok szerint, aki életében nem tiltakozott írásban az ellen, hogy szerveit halála esetén szervátültetési célokra felhasználják, akkor feltételezhető, hogy beleegyezik ebbe. Az önrendelkezéshez való jog keretében mindenkinek joga van ahhoz, hogy halála esetére rendelkezzen a holttestét érintő beavatkozásokról.