Izgalmas előadással kezdődött a Kiskunhalasi Csillagászati Napok

A szakember először a exobolygó fogalmát tisztázta a jelenlévők számára, mint mondta, a Naprendszeren kívüli, idegen csillagok körül keringő bolygókat hívjuk így. – A Kepler űrteleszkópnak köszönhetjük, hogy megismertük ezeket a bolygókat, amikből mostanra körülbelül 4800-at azonosítottak. 2013-ban pedig felfedezték az első olyan exobolygót, ami két csillag körül kering – mondta Boldog Ádám.

– Amikor felfedezték az első ilyen bolygót, a Tatooine nevét kapta, a népszerű Star Wars filmsorozat nyomán, amelynek negyedik részében a főszereplő, Luke Skywalker végignéz otthona mellett egy kettős naplementét

– osztotta meg ezt az érdekességet hallgatósággal Boldog Ádám.

Boldog Ádám előadásában azt is részletezte, mitől lesz lakható egy bolygó, mik azok a feltételek, amik a Földi élethez hasonló létezést tehetnek lehetővé.

– A legfontosabb a folyékony víz megléte, de szükség van légkörre is. A Mars például azért nem lakható, mert ott százszor ritkább a levegő, mint a Földön, így pillanatok alatt elpárolog a víz. Nagyon fontos a Föld légkörének mágneses mezeje is, ami megvéd minket a világűrből érkező részecskéktől, amelyek a napszél hatására sodródnak felénk. Enélkül a védelem nélkül nem lehetne élet a bolygónkon, ezért nagyon fontos ez a pajzs – hangsúlyozta.

Majd hozzátette, hogy a bolygónk északi és déli pólusánál viszont lyukas a mágneses mező, így ott, a Nap töltött részecskéi kölcsönhatásba lépnek a légkörrel, ezt a jelenséget hívjuk sarki fénynek. Kiemelte továbbá, hogy valószínűleg egy égi kísérőre is szüksége van az exobolygóknak (mint a Földnek a Holdra), hogy élhetők legyenek.

A csillagász arról is beszélt a jelenlévőknek, hogy amikor ők életet keresnek az exobolygókon, olyan létformák után kutatnak, amelyek önfenntartók, kémiai elemekből épülnek fel és önálló szaporodásra képesek.

Eddig azonban a több ezer kőzetbolygó közül – bár több is van a lakhatósági zónában – egyikről sem bizonyosodott be, hogy életet hordoz magában.

Kedden folytatódnak az előadások, dr. Tóth Imre csillagász az üstökös megismerésében felfedezett új eredményekről és a további lehetőségekről mesél majd. Szerdán dr. Szalai Tamás csillagász Űrtávcsövekkel a csillagrobbanások nyomában címmel tart előadást, csütörtökön pedig a Szélsőséges Univerzumról beszél dr. Hegedűs Tibor, egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának vezetője. Az előadások minden nap 18 óra kor kezdődnek a Martonosi Pál Városi Könyvtárban.