A 19. századi Lajosmizséről tartottak helytörténeti konferenciát

A címével ellentétben Lajosmizse 17. és a 18. századát is érintették az előadások, megvilágítva azt, hogy milyen történelmi és társadalmi folyamatok vezettek el a település 19. századi állapotához. A nagyszámú érdeklődőt Hortiné dr. Bathó Edit, a Jász Múzeum igazgatója köszöntötte, méltatva a lajosmizsei emberek hagyománytiszteletét, múltjuk iránti érdeklődését.

Dr. Novák László Ferenc Lajos és Mizse történelméről beszélt Nagykőrös mezőváros hatásainak vonatkozásában. Hajagos Csaba a Kecskeméti Katona József Múzeum osztályvezetője a múzeum gyűjtemény kezeléséről tartott közérthető módszertani előadást.

Wilhelm Gábor, a kecskeméti múzeum osztályvezetője a települést érintő legújabb régészeti kutatásokról beszélt. Három beruházás, a Zöld Város projektet, az általános iskola bővítését és az M8-as autópálya megépítését megelőző régészeti feltárások eredményeiről szólt. A Zöld Város projekt feltárásakor a szakemberek meglepetésére az Árpád-koriak mellett szkíta leletekre is bukkantak. Az iskola új épületszárnyának építése a település első temetőjét érintette, ahol csaknem 120 temetkezési helyet tártak fel. Ezen kívül szkíta település nyomai is előkerültek. Az autópályát érintő feltáráson, Alsólajos környékén avar kori és szarmata települések maradványait is találtak.

Prof. dr. Kürti László a Földeáki vendégfogadó Lajosmizse kialakulásában játszott szerepéről szólt. A régi csárda politikai, vallási, oktatási és gazdasági központtá vált, amelyhez hozzájárult elhelyezkedése is: a Szeged-Kecskemét-Buda főút mentén feküdt, ott álltak meg a postakocsik, később kereskedelmi és közigazgatási egységeknek is otthont adott. Központi szerepe nyomán a csárdából nőtt ki a város, ami példátlan a hazai történelemben.