Összetartozásunk alapértékeire hívta fel a figyelmet az uniós projekt

Bács-Kiskun megye két korábbi megye összeolvasztásából született 1950-ben és ma tizenegy járás alkotja. Vajon lehet-e közös származástudata az itt élő félmillió embernek? Melyek a közös nevező alapértékei, amelyek a Duna-Tisza közén élő kunsági, bácskai és a Duna mentén élő embereket összekapcsolják? Egy uniós pályázat keretében ezekre a kapcsolódási pontokra hívja fel a figyelmet a megyei önkormányzat.

A záró rendezvényt pénteken tartották a megyeházán, ahol a közös értékek felkutatásáról, bemutatásáról is szó esett.

Rideg László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke köszöntőjében elmondta, hogy ugyan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretében több tíz milliárd forint értékben valósulnak meg nagyobb beruházások, de hasonlóan kiemelt jelentőségűek azok a közösség által teremtett kulturális értékek is, amelyek felkutatásáról, összegyűjtéséről, összegzéséről és bemutatásáról szól „Az érték-élmény-egészség megjelenítése közösségi programokban” című uniós projekt.

– Bács-Kiskunban sok helyen kiváló termálvíz fakad, itt található az ország 5. legnagyobb tava, itt terem a legtöbb szőlő, itt van a kontinens legnagyobb pincefaluja, a csipkéink a brüsszelihez hasonlóak. De mit sem ér a sok érték, ha nem tudunk mi magunk erről, hogy tovább adjuk a hozzánk érkezőknek és az utódoknak. A projekt ezt a célt szolgálta – tette hozzá Rideg László.

– Az elmúlt években Kiskunfélegyházán, Hajóson, a múlt héten pedig Kiskőrösön mutatkozott be a megye 11 járása a Megyenapok keretében – erről már Moiskó Csilla, a megyei önkormányzat stratégiai kabinetvezetője beszélt. – Elkészült egy 20 történetet felölelő mesekönyv Meseföld címmel, illetve egy 50 helyi legendát tartalmazó könyv, két társasjáték és egy imázs film is. Közben olyan feltárások is történtek, amelyek keretében 80 új érték került be egy kódexbe.

A projektet 25 település rendezvényein mutatták be. Emellett felkutatták a településeken azokat az embereket, akik tevékenységeikkel a helyi közösség kovászai lehetnek. Az előadók között volt Hajagos Csaba örökségvédelmi szakértő, a megyei önkormányzat projektmenedzsere. Ő a történetek feltérképezéséről beszélt:

– Folyamatosan gyűlnek a mesék és a legendák, ha a projekt folytatódhatna, akkor újabb kötetek látnának napvilágot.

Szó esett arról is, hogy a tizenegy járásban sportrendezvényeket is szerveztek, illetve olyan napközis táborokat, ahol a gyerekek számára a megyei identitásról tartottak előadásokat.