Rendkívül összetett feladat volt a halasi járványkórház működtetése

Már hagyomány, hogy a kiskunhalasi közgyűlés tagjai közvetlenül kapnak tájékoztatást a kórház működéséről. A főigazgató először arról számolt be a jelenlévőknek, hogy a világjárvány jelentette megterhelés alatt is mindent megtettek azért, hogy a hagyományos betegellátás minősége ne csorbuljon. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy súlyos állapotú betegállomány került be a kórházukba a tavalyi évben. Ők nem koronavírus-fertőzöttek voltak, annyira féltek viszont az esetleges megfertőződéstől, hogy nem mentek orvoshoz, és az utolsó pillanatban mentő hozta be őket.

Még nagyobb volt a terhelés a kórház felnőtt fertőző épületében működő járványkórházban, valamint a tavaly ősszel megnyitott (és idén május végén bezárt) mobil járványkórházban. A világjárvány komoly kihívás elé állította a halasi intézményt. Megfelelő betegutakat kellett létrehozniuk a fertőzött és a nem fertőzött betegek elkülönítésére, és komplex logisztikai rendszert építettek ki.

– Biztosítani kellett a napi háromszori étkezést, sürgős laborkérések teljesítését, a hatalmas mennyiségű veszélyes hulladék kezelést, a halottak folyamatos elszállítását a kórház dedikált Covid-hűtőjébe. Emellett zsiliprendszert építettünk ki mindenhol, saját magunk fejlesztett buborékban szállították a betegeket, profi légtechnikai megoldásokat alkalmaztunk és folyamatos volt a hozzátartozókkal való kapcsolattartás is

– sorolta feladataikat a főigazgató.

Szepesvári Szabolcs kiemelte továbbá, hogy még az első járványhullám elején kialakítottak egy Covid-szülőszobát és császárműtőt a felnőtt fertőző épületében, ahol a szakorvosok mostanáig 44 covidos szülést vezettek le, melyek közül öt esetben volt szükség intenzív ellátásra a szülést követően, ebből egy kismamának az életét nem tudták már megmenteni.

A beszámolóból kiderült az is: a járvány elleni küzdelem frontvonalában harcoló dolgozók biztonságát és lelki egészségét a kezdetektől fogva szem előtt tartották a halasi kórház vezetői.

– Egyetlen munkatársunkat sem veszítettük el koronavírus-fertőzésben. Igyekeztünk továbbá a kollégák lelki terheit is enyhíteni. Kezdve azzal, hogy kiszámítható munkabeosztást alakítottunk ki, csapatokban dolgoztak, ami erős kötődéseket hozott létre a különböző kórházakból idevezényelt munkatársak és saját kollégáink között.

Emellett klinikai szakpszichológusok foglalkoztak a dolgozókkal, és létrehoztuk a Covid-Menta-programunkat, ami lehetővé tette, hogy még az összeomlás előtt felismerjük a stressztűrő-képesség csökkenését.

Sajnos egy, a vörös zónában dolgozott kollégánk így is stroke-ot kapott munka közben, de a gyors beavatkozásnak hála maradéktalanul felépült – avatta be a jelenlévőket az elmúlt év történéseibe Szepesvári Szabolcs.

A főigazgató beszámolójában megköszönte azt a hihetetlen mértékű társadalmi összefogást, amit intézményük dolgozói kaptak az elmúlt közel másfél évben.

– Nagyon hálás vagyok mindenkinek, aki ilyen formában hozzájárult a gördülékeny betegellátás biztosításához –

fogalmazott.

Magasabb átoltottságra van szükség

Nem elégedett a Bács-Kiskun megye és a kiskunhalasi kórház ellátási területének átoltottsági adataival sem Dr. Szepesvári Szabolcs. – Kórházunkban eddig körülbelül ötvenezer embert oltottunk be, ami nagyjából a harmada az ellátási területünknek. Ez nem elég egy esetleges negyedik hullám megelőzéséhez, ezért arra kérek mindenkit, aki eddig még nem tette meg, hogy oltassa be magát. Ne gondoljuk, hogy az indiai variáns épp hazánkat kerüli majd el – mondta a főigazgató.