Hazatért Afganisztánból az utolsó kilenc magyar katona

Joe Biden amerikai elnök áprilisban jelentette be, hogy az USA csapatai kivonulnak Afganisztánból a New York-i terrortámadás huszadik évfordulójáig, szeptember 11-ig. „Nem folytathatjuk az afganisztáni katonai jelenlétünket abban a reményben, hogy majd ideális feltételeket teremtünk a kivonulásunkhoz” – mondta. Majd Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szintén arról beszélt: felismerve, hogy nincs katonai megoldás az Afganisztán előtt álló kihívásokra, a szövetségesek úgy döntöttek, hogy május 1-jéig megkezdik az országban szolgáló misszió erőinek kivonását.

Tavaly a Magyar Honvédség szerepvállalása kilenc egyéni beosztású katonára csökkent, ők az Eltökélt Támogatás Műveletben (Resolute Support Mission – RSM) szolgáltak. Az Északi Tanácsadó Kiképző és Támogató Parancsnokság május 16-án vonta le a szervezet, valamint a résztvevő nemzetek lobogóit, így a magyart is, melyet a rangidős Virág Zoltán ezredes hozott haza.

Kedden indult tehát Kecskemétre Afganisztánból az utolsó magyar kontingens a 604-es oldalszámú Airbussal. A fogadásukra szervezett ünnepségre az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis a sajtó munkatársait is meghívták, akik egyben arra is lehetőséget kaptak, hogy a honvédség másik Airbus repülőgépével a levegőbe emelkedjenek, és a hazatérőket 4000 ezer méteres magasságban megörökíthessék. Közvetlenül a „médiás gép” előtt két Gripen is felszállt, és az utolsó szakaszon kíséretet adott a Szerbia felől érkező Airbusnak, így a fotósok pár percig egy látványos hármas köteléket kaphattak lencsevégre. A tervezetthez képest pár órás órával később, 20:17-kor landolt a katonákat szállító Airbus, amely aztán a repülőbázis két tűzoltóautója által kilövellt vízsugarak alatt, óriási párakapun gurult át, majd a veszprémi légierő zenekar is játszani kezdett.

– Isten hozott Benneteket itthon! – köszöntötte a hazatérőket Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagy, a Magyar Honvédség pár nappal ezelőtt kinevezett parancsnoka, aki egyébként szintén szolgált Afganisztánban, majd arról beszélt, hogy magasztos pillanatnak vagyunk szemtanúi. Átvette a zászlót is, melyet a magyar katonák hazahoztak kinti főhadiszállásukról, és kijelentette: ez is jelképezi azt az óriási erőfeszítést, melyet a magyarok katonák a szövetséggel vállvetve a távoli országban tanúsítottak tizennyolc éven keresztül, a közös biztonság érdekében.

– Ne csak arról a több ezer magyar katonáról emlékezzünk meg, akik sikeresen hajtották végre a küldetésüket, és haza tudtak térni a családhoz, hanem emlékezzünk arra a hét bajtársunkra is, akik a legdrágábbat, az életüket adták Afganisztánban a magyar emberek és a világ biztonságáért – tette hozzá.

Ruszin-Szendi Romulusz a sajtónak adott nyilatkozatában azt emelte ki: a tizennyolc éves magyar szerepvállalás megmutatta a NATO-tagországoknak és az egész világnak, hogy „a magyar katona mindig megállja a helyét, lehet rá számítani, legyen bármilyen nagy baj, kihívás, veszély, végre fogja hajtani a feladatát”. A honvédség parancsnoka hangsúlyozta: több ezer magyar katona szerzett tapasztalatokat Afganisztánban, melyeket itthon beépítenek a mindennapi képzésbe, és meggyőződése, ezáltal jobban tudják szavatolni a magyarok biztonságát.

Arról is beszélt, hogy a magyar kontingensek számtalan feladatban vettek részt, kezdve a tartományi újjáépítéstől a kabuli nemzetközi repülőtér vezetésén át a kijelölt afgán alakulatok kiképzéséig. Úgy fogalmazott: a Magyar Honvédség szinte minden szakterülete kipróbálhatta magát éles körülmények között. Úgy vélte, rendkívül pozitív a magyar szerepvállalás mérlege, hozzásegíti a honvédséget, hogy a következő kihívást még magabiztosabban végre tudja hajta, egyben biztosítottuk a szövetségeseinket, hogy értékes partnere vagyunk a NATO-nak.

Így landoltak a gépek Kecskeméten. Olvasónk, Kovács Tamás felvételei.

Gálóczy András törzszászlóst – akárcsak a többieket – nagyon várta már a családja, a földet érés után boldogan ölelhették át egymást.

– Ez mindig csodálatos érzés, bár ilyen fogadtatásban még soha nem volt részem, kell majd egy pár nap, amíg ezt fel tudom dolgozni – mondta a törzszászlós, aki három hónapot töltött Afganisztánban, de korábban is volt már kint többször, volt, mikor hét hónapig. Kérdésünkre elmondta: ez a misszió nagyon más volt, mint a korábbiak, furcsán ért véget a bejelentésekkel, hogy vége a nemzetközi jelenlétnek. Azt is elmondta, az ő feladatuk egyértelműen a tanácsadásról, a támogatásról szólt, táboron belül dolgoztak, különösebb veszélynek nem voltak kitéve.

Az afgán főváros polgári és katonai repterét is vezették a magyarok

Az afganisztáni szerepvállalás hazánk legjelentősebb és legösszetettebb külföldi katonai küldetése volt az elmúlt közel két évtizedben. A Magyar Honvédség például 2004-től részt vett egy megerősített századnyi erővel a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők biztonsági műveleteiben, Kabul térségében. Majd 2006-tól a magyar katonák átvették egy tartományi újjáépítési csoport vezetését Baghlan tartományban, ezt a feladatot 2013-ban fejezték be. Ebben az időszakban a Magyar Honvédség fél évre feladatul kapta a kabuli nemzetközi repülőtér vezetését is. Felelősségi körükbe tartozott a repülőtér teljes felügyeletének ellátása, a szövetséges erők tevékenységének koordinálása és vezetése, a légi műveletek és a légi forgalom irányítása mellett az alapvető logisztikai és biztonsági feladatok, valamint a híradás, a tűzszerész- és meteorológiai biztosítás végrehajtása.

A biztonsági helyzet fokozatos romlásával párhuzamosan az Afgán Nemzeti Védelmi és Biztonsági Erők képességfejlesztése került előtérbe. Ezen feladatrendszer részeként a Magyar Honvédség közreműködött a kijelölt afgán alakulatok szárazföldi, különleges rendeltetésű, forgószárnyas, valamint logisztikai harc, harci-támogató és harci-kiszolgáló támogató képességei kialakításában. (forrás: honvedelem.hu)