Állami kitüntetést kapott a bajai csillagász, Hegedűs Tibor

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából – a miniszterelnök előterjesztésére – kitüntetéseket adományozott. A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapott dr. Hegedűs Tibor fizikus, csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának igazgatója, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete Csillagászati Tanszékének vezetője, tiszteletbeli egyetemi docense nemzetközileg is elismert asztrofizikai kutatásai, oktatói és tudományos-közéleti tevékenysége, valamint a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpiára készülő magyar középiskolások felkészítésében vállalt szerepe elismeréseként.

– Furcsa meglepetés volt számomra a kitüntetés, még a körülöttem lévő kollektíva és az országos szakmai kapcsolataim is igen jól titkolóztak, az egészről mit sem tudtam. Aztán csodálkoztam egy nagyot, amikor a Miniszterelnökség titkárságáról értesítettek, és persze az ember örül egy ilyen kitüntetésnek – mondta a baon.hu-nak Hegedűs Tibor csillagász.

Amatőr csillagászként kezdte pályáját, majd ahogy kiderült, hogy milyen érdekes a csillagászat, elkezdett könyveket olvasni, és egy távcsövet is beszerzett.

– Így működik ez a mai fia­taloknál is, először csak kívülállóként találkoznak a csillagászattal, aztán beszippantja őket. Kérdés, hogy a család tudja-e finanszírozni. Szerencsémre én elég jókor és jó emberekkel kerültem össze fiatalkoromban. Kedvenc földrajztanárnőm az általános iskolában abszolút képben volt annak tekintetében, hogy a csillagászat hogyan működik az országban, és össze tudott hozni a szegedi TIT Csillagászati szakkörrel – részletezte a csillagász. A szülei annyi pénzt bele tudtak fektetni a hobbijába, hogy egy egyszerű, műanyag csőbe szerelt, négy centiméteres átmérőjű, féldomború lencsével megépített távcsövet vásárolhatott.

– Tényleg olyan volt, mint Galileo Galilei első távcsöveinek egyike. Egy nagyon kedves bácsi leveléből értesültem, hogy körülbelül hova kell vele nézni az égen, hogy a Szaturnuszt megtaláljam.

Mikor először megpillantottam a Szaturnuszt a távcsövön keresztül, a sorsom megpecsételődött. Onnantól már minden a csillagászatról szólt

– árulta el.

Hegedűs Tibor 1984-ben került Bajára, még utolsó éves egyetemistaként, akkoriban dr. Ill Márton vezette a bajai csillagvizsgálót, és a szegedi egyetemen oktatott csillagászati órákat a tanárszakosoknak.

– Elfogadtam az álláshelyet Baján, és levelezőn fejeztem be az egyetemet. Ekkor indult egy olyan időszak, ami az 1990–91-es évekig tartott, ami a bajai intézet műholdkutató korszakának a vége volt. Amikor ez a téma már nem volt érdekes a világ számára, Ill Márton egy ügyes húzással helyet adott a Szegedi Tudományegyetem negyven centiméteres távcsövének, és így az Bajára került. Ekkor indult el egy szép időszak: a klasszikus csillagászatnak a visszatérése a bajai csillagvizsgálóba. Sajnos, a rendszerváltás után három évvel be kellett zárni a kutatóintézetet – részletezte.

Kétéves harc következett ezután, szponzorkeresés, majd az akkori polgármester, Éber András karolta fel az intézet ügyét, közbenjárására az a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzathoz került, 2011-ig a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Bajai Obszervatóriumaként működhetett.

– Nagyon szép időszak volt. Beindult a munka, fiatalokat tudtunk fölvenni, pályakezdő csillagászokat. A klasszikus csillagászati észleléseket folytattuk, amit 1986-ban, a negyven centiméteres távcső idekerülésekor én kezdtem el.

Kettőscsillagokat vizsgáltunk, fénygörbéket mértünk, periódusváltozásokat figyeltünk és értelmeztünk.

Több kolléga is ezen belül választott magának témát. Azóta mindenki ledoktorált – mondta a csillagász.

Magyarország első – ötven centiméteres átmérőjű – tükrös robottávcsövét 2005-ben a bajai csillagvizsgálóban építették meg, Hegedűs Tibor irányítása mellett.

– Ez a mai napig megvan és ezzel fedeztünk fel egy szupernóvát is 2010-ben. Most ott tartunk, hogy 2015-ben a Szegedi Tudományegyetem átvett bennünket, és Magyarország legnagyobb csillagászati kutatóközpontjával közös konzorciális pályázat keretében egy új nyolcvan centiméteres távcsövet kaphattunk. A korábbi sikeres szuper­nóva-vizsgálat volt ennek a nagy pályázatnak az előzménye. Az életben semmi nincs véletlenül, vagy ok nélkül, 2020-ra tulajdonképpen minden a helyére került. Minden értelmet nyert, és most mindenki nagy örömmel készül a jövőre, és dolgozik ezzel a csodálatos, szép új távcsővel – tette hozzá Hegedűs Tibor fizikus, csillagász.