Új kulturális és közösségi teret hoz létre a festőművész Kiskőrösön

Nagy fába vágta a fejszéjét Kunhegyesi Ferenc megyei Prima díjas festőművész. Egy olyan közösségi ház, alkotóház beindításán dolgozik, amely sokrétű feladatot kíván megoldani. A városban közel félezer roma származású lakos él. Az integrációjuk egyik színtere lesz a Délibáb utca 39. szám alatti felújított roma kulturális és közösségi tér.

Az ingatlant tavaly a helyi Kőröskom Nonprofit Kft. újította fel, működtetését a Kiskőrös Városért Alapítvány egy úgynevezett CLLD-pályázat keretében kapott összegből finanszírozza. Az intézmény a város roma közösségének építését szolgálhatja, elsősorban az alkotóművészeten keresztül. A művész hírportálunknak elmondta, hogy egy kétéves programot dolgoztak ki, és ebben írták le a szakmai működést.

– A múlt héten kaptam meg Domonyi László polgármestertől a kulcsot, most rendezzük be az épületet. Mindenkinek elmondtam, kiscsoportos foglalkozásokat rendezünk gyerekek számára. Öt-hét fős csapatokban fogunk dolgozni. Ahogy megkapjuk a támogatást, elmegyünk a városi roma családokhoz és feltérképezzük az igényeket, elmondjuk a lehetőségeket. Akinek jó adottságai vannak, annak a tehetségét fejlesztjük, aki felzárkózásra szorul, annak korrepetálást kívánunk biztosítani. Az a lényeg, hogy olyan gyerekeket neveljünk, akik jól érzik magukat, miközben segítünk kibontakoztatni a tehetségüket – mondta Kunhegyesi Ferenc.

A társadalmi lét alapja a kultúra, a kulturáltság színvonala. Ahol ez hiányzik, ott a fejlődés lassabb a lehetségesnél és a szükségesnél. Az oly sokszor hangoztatott integráció a tanulás segítségével, a művészet eszközeinek a felhasználásával eredményesebb, mint anélkül, hangsúlyozta a festőművész. Az alkotó vallja, hogy az érzések kifejezése, azok megjelenítése – például rajzlapon vagy akár festővásznon – erősíti a lelket. A lelkierő pedig kihat a kitartásra, a kitűzött cél mellett történő elköteleződésre. Kunhegyesi Ferenc tapasztalata szerint a romák esetében sokszor nem annyira a tehetséggel van a baj, mint inkább az akaraterővel. Enélkül nincs meg az a háttér, amely elősegítené a küzdeni akarást, hogy elérjék a célokat. Ilyen például az általános iskola elvégzése, vagy akár egy szakma elsajátítása.

Kunhegyesi Ferenc azt mondja, ha néhány alsós roma gyerek előrehaladását eredményesen segítik, akkor megérte a kiscsoportos foglalkozásokat tartani. Abban bízik, hogy közülük többen majd a pécsi Gandhi Gimnáziumba eljutnak, és ott jól teljesítenek. Nyaranta a pécsi intézmény megyénként toborzókat szervez. Tavaly a Szelidi-tó mellet volt a tábor, Kalocsáról, Kiskunhalasról, Kiskunmajsáról, Kiskőrösről is részt vettek ezen a gyerekek. Jövőre a megyéből két diák a Gandhiban tanul tovább, mondta a festőművész.

Kunhegyesi Ferenc hangsúlyozta: a roma integrációval kapcsolatos törekvések nem vezettek sikerre. Nem voltak olyan kutatások, amelyek feltérképezték volna a településeken a problémákat.

Nincs olyan recept, amely gyógyír lehet minden cigány közösség számára, egyedi program kell.

Hatékonyabb megoldás

A művész elmondta: abban hiszek, hogy alulról kell indítani mindent. Magunknak kell megfogalmazni a problémákat, mert akkor azok megoldása hatékonyabb lehet, mintha csak felülről kapnánk instrukciókat. Mindenkit nem lehet megszólítani, de akiket meglehet, azokat segíteni kell. Nem akarják átvállalni a szülők a pedagógusok munkáját és felelősségét, de példákat szeretnénk mutatni – mondta Kunhegyesi Ferenc.